Szijjártó Péter a szegedi Gál Ferenc Főiskolán több mint kétszáz ember előtt hangsúlyozta: nincs az a nyomásgyakorlás, amely „megtörheti a magyar kormányt mindaddig, amíg a magyar emberek akarata, felhatalmazása és támogatása” mögötte van.
Kiemelte: tudomásul kell venniük „bürokrata barátainknak Brüsszelben” azt is, hogy a magyarok és a közép-európaiak fenntartják maguknak a jogot ahhoz, hogy ragaszkodjanak nemzeti identitásukhoz, a kulturális, vallási és történelmi hagyományokhoz, és azt semmilyen nyomásgyakorlás alatt nem hajlandóak feladni. Az ország neve Magyarország és az is marad – jelentette ki.
Ma Európában teljesen példátlan az a széles politikai felhatalmazás és stabilitás, ami Magyarországot jellemzi – folytatta.
Óriási versenyelőnynek nevezte, hogy egy politikai család kétharmados parlamenti többséget tudhat a háta mögött. Ilyen Magyarországon kívül csak Lengyelországban létezik Európában – tette hozzá.
Szijjártó Péter azt mondta: nem tudták volna megvédeni Magyarországot az elmúlt öt esztendőben – mióta a migrációs válság valódi kihívásként jelentkezik –, ha nem kormányozhatnának kétharmados többséggel.
Hangsúlyozta: minden, ami az elmúlt kilenc évben Magyarországon történt „a magyar emberek akaratának és felhatalmazásának megfelelően, a nemzeti érdek alapján történt”.
Emlékeztetett: 2009-ben „kevesen tettek volna komoly téteket arra”, hogy tíz éven belül lesznek olyan gazdasági mérőszámok és mutatók, amelyekben Magyarország lesz a legjobb Európában.
Tíz évvel ezelőtt Magyarországot „gazdasági visszaesés és csődközeli állapot jellemezte”. Mindössze egy ország volt a görögök előtt, aki az IMF segítségére, programjára szorult, mégpedig Magyarország – tette hozzá.
Emlékeztetett: a munkanélküliség akkoriban 12 százalék, az államadósság 85 százalék fölött volt, a költségvetés első féléves hiánya 2010-ben pedig megközelítette a 7 százalékot, és „akármilyen szekrényt nyitottunk ki, csontvázak hullottak ki belőle” – fogalmazott.
A kormány azonban meglépve a váratlant, mások által vakmerőnek minősített gazdaságpolitikai eszközöket használt, amelyek nem a túlélést szolgálták, hanem azt, hogy „a válság utáni világban Magyarország a nyertesek között legyen”. Egy munkaalapú társadalom létrehozása volt a cél, amelyben az állam nem gátolja, hanem támogatja azokat a családokat, ahol a szülők munkát vállalnak és mellette gyermeket nevelnek – emelte ki.