Fotó: Teknős Miklós
Az iparkamara elnöke kiemelte: az MKIK álláspontja a kezdetek óta az, hogy keresletvezéreltté kell tenni a szakképzést, és a gazdasági szereplők minél hangsúlyosabb szerepvállalására van szükség. Rámutatott arra is, hogy a kormány még nem döntött semmiben, a szakképzésben várható változások törvényi kereteit kijelölő törvénymódosításokat még nem nyújtották be.
– Nem az a lényeg hogy a közalkalmazotti törvény vagy a munka törvénykönyve vonatkozik-e az érintettekre, hanem hogy versenyképes bért vihessenek végre haza – ezt már Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke mondta lapunknak, aki már korábban is jelezte, hogy a középfokú végzettségű szakoktatók fizetése még mindig a minimálbér körül mozog, de a többiek juttatása is jócskán elmarad az általuk elfogadhatónak tartott 350 ezres bruttótól.
Szerinte fontos, hogy a jogviszony változása ne hozzon rosszabb helyzetbe senkit, ne vesszenek el például a szabadságok, jubileumi jutalmak. A törvénytervezet kész szövegét ugyanakkor még az MKSZSZ vezetése sem látta, pedig részt vesznek az egyeztetéseken. A Népszava korábbi értesülése szerint egyébként 15 milliárdos pluszforrásból tervezi a kormány megoldani az oktatói bérrendezést.
Tóth József kitért arra is, hogy a következő tanévtől átalakuló képzési szerkezetben a 9. évfolyamon komplex ágazati ismereteket fognak tanulni a diákok, vagyis az elméleti és gyakorlati szakmai tárgyak tartalma módosul. Az összevonások pedig várhatóan az oktatói létszámra is hatással lesznek, lehet, hogy nem is lesz szükség annyi tanárra, főleg, ha fokozottabban bevonják a gazdasági szereplőket – állapította meg.
Ismert, a reform egyik fontos újítása lesz, hogy míg most az egyes szakmákra jelentkeznek a diákok, 2020-tól az első időben (szakképzőben egy, technikumban két évig) ágazati alapképzés folyik majd, és csak ezt követően szakosodnak a diákok. A turizmus-vendéglátás ágazat példájával élve ez úgy fog kinézni, hogy a cukrász, a szakács, a pincér és a fogadós-panziós alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait. Az alapozási rész ágazati alapvizsgával zárul, s ekkor még lehetőség van esetleges szakváltásra is (természetesen az ágazaton belül) annak, aki úgy érzi, mégsem választott jól a képzés kezdetén. Az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/21-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!