időjárás 2°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Státusváltással is jár a béremelés

Csókás Adrienn
2019.10.28. 06:19
Státusváltással is jár a béremelés

Változtatnak a szakképzésben oktatók munkaviszonyán a következő tanévtől. A hó végéig nyilvánossá váló tervek szerint az érintettek foglalkoztatása a közalkalmazotti törvény hatálya alól a munka törvénykönyvéé alá kerül, mert a kormány szerint így tudnak versenyképes, teljesítményalapú, motiváló bérezést kínálni az oktatóknak. A tanárok egy része mégis tart a váltástól, a közalkalmazotti státus nyújtotta biztonság elvesztésétől.

Napokon belül a kormány elé kerül a szakképzés átalakításáról szóló törvénycsomag, amely várhatóan úgy rendezi majd az oktatók bérét, hogy a technikumok és szakképző iskolák tanárai elveszítik a közalkalmazotti jogviszonyukat. A változás miatt aggályait fogalmazta meg lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mivel még nem tudják, hogy az új foglalkoztatási feltételek mit jelentenek a gyakorlatban, hogyan ismerik majd el a többletterheket, illetve milyen plusztevékenységeket kell esetleg végezniük. A PSZ tüntetést is fontolgat, és múlt pénteken bejelentette, hogy a szervezet kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból.

A szakképzési reform előkészítésében oroszlánrészt vállaló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanakkor arra hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét, hogy a munkavállalói jogviszony éppen az illetmények és a munkafeltételek rugalmas alakítását teszi lehetővé. Ami – megjegyezzük – az érdekképviseletek régi vágya.

– A közalkalmazotti státus egyfajta védett státus. Ez a jogviszony nyugodt kiszámíthatóságot ad a pedagógusoknak, hiszen tudják, mire számíthatnak, ha úgy tetszik, egy kicsit hátra lehet dőlni. Az előre látható, fix bértáblának köszönhetően tudják, mennyit fognak keresni hat vagy épp tíz év múlva, és tudják, hogy ha csak valami nagy hibát el nem követnek, akkor adott esetben átlagos teljesítménnyel is megkaphatják ugyanazt a fizetést, mintha teljes erőbedobással dolgoznának. A bértábla merevsége ugyanakkor pont attól a lehetőségtől fosztja meg a dolgozókat, hogy igazán versenyképes fizetést vihessenek haza – hangsúlyozta lapunknak Parragh László. Szerinte nem kérdés, hogy a szakoktatók bérezését mindenképpen rendezni kell.

– Nem véletlenül van hiány szakoktatókból. Miért is menne el informatikatanárnak egy jó szakember, ha informatikusként a vállalati szférában ötször annyit kereshet? Ha mérnököket és jó vállalati szakembereket szeretnénk bevonni a diákok oktatásába, akkor meg kell fizetni őket – szögezte le, hozzátéve: ha a szakoktatók kikerülnének a közalkalmazotti törvény hatálya alól, akkor könnyebb lenne a fizetések teljesítményarányos differenciálása is, illetve olyan pluszjuttatásokhoz is hozzájuthatnának az érintettek, amelyekhez ma még nem.

A közalkalmazotti lét nyugodt kiszámíthatóságot biztosít az oktatóknak
Fotó: Teknős Miklós

Az iparkamara elnöke kiemelte: az MKIK álláspontja a kezdetek óta az, hogy keresletvezéreltté kell tenni a szakképzést, és a gazdasági szereplők minél hangsúlyosabb szerepvállalására van szükség. Rámutatott arra is, hogy a kormány még nem döntött semmiben, a szakképzésben várható változások törvényi kereteit kijelölő törvénymódosításokat még nem nyújtották be.

– Nem az a lényeg hogy a közalkalmazotti törvény vagy a munka törvénykönyve vonatkozik-e az érintettekre, hanem hogy versenyképes bért vihessenek végre haza – ezt már Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke mondta lapunknak, aki már korábban is jelezte, hogy a középfokú végzettségű szakoktatók fizetése még mindig a minimálbér körül mozog, de a többiek juttatása is jócskán elmarad az általuk elfogadhatónak tartott 350 ezres bruttótól.

Szerinte fontos, hogy a jogviszony változása ne hozzon rosszabb helyzetbe senkit, ne vesszenek el például a szabadságok, jubileumi jutalmak. A törvénytervezet kész szövegét ugyanakkor még az MKSZSZ vezetése sem látta, pedig részt vesznek az egyeztetéseken. A Népszava korábbi értesülése szerint egyébként 15 milliárdos pluszforrásból tervezi a kormány megoldani az oktatói bérrendezést.

Tóth József kitért arra is, hogy a következő tanévtől átalakuló képzési szerkezetben a 9. évfolyamon komplex ágazati ismereteket fognak tanulni a diákok, vagyis az elméleti és gyakorlati szakmai tárgyak tartalma módosul. Az összevonások pedig várhatóan az oktatói létszámra is hatással lesznek, lehet, hogy nem is lesz szükség annyi tanárra, főleg, ha fokozottabban bevonják a gazdasági szereplőket – állapította meg.

Ismert, a reform egyik fontos újítása lesz, hogy míg most az egyes szakmákra jelentkeznek a diákok, 2020-tól az első időben (szakképzőben egy, technikumban két évig) ágazati alapképzés folyik majd, és csak ezt követően szakosodnak a diákok. A turizmus-vendéglátás ágazat példájával élve ez úgy fog kinézni, hogy a cukrász, a szakács, a pincér és a fogadós-panziós alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait. Az alapozási rész ágazati alapvizsgával zárul, s ekkor még lehetőség van esetleges szakváltásra is (természetesen az ágazaton belül) annak, aki úgy érzi, mégsem választott jól a képzés kezdetén. Az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/21-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először.