Az olyan internetes cégek, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google, elsősorban gazdasági céllal jöttek létre, és elsődleges szempontjuk, hogy pénzt csináljanak egyebek mellett a felhasználók kereséseiből és bejegyzéseiből. Az Amazon például nem egy áruház, hanem egy promóciós eszközként működő keresőmotor, amely a rendszer üzemeltetőjének érdeke szerinti kombinációban adja ki az árucikkeket a felhasználók böngészésekor – jelentette ki lapunknak Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke. Szavai szerint azonban a technológiai óriások ereje mára túlnőtt az eredeti, kereskedelmi célokon, és társadalomformáló erővé váltak, ami számos kérdést felvet a szabályozásukról.
– Az online platformok szabályozása azonban nem alakítható ki olyan egyszerűen, mint például a közlekedésben a KRESZ. Olykor még egy technológiai óriáscég dinamikus csapata sem tud hova besorolni bizonyos tartalmakat, ahogyan például az amerikai demokrata párti Nancy Pelosiról készült mém esetében történt. (Az Egyesült Államok képviselőházának elnöke beszédét jelentősen lelassították egy bejegyzésben, amitől Pelosi ittasnak tűnt. Ezt követően napokig látható volt a mém, amelyről nem tudták eldönteni, hogy személyiségi jogokat sért-e vagy sem – a szerk.) A törvényhozás esetében – amely jellemzően éveken keresztül rágódik egy-egy törvényjavaslaton, míg megszavazzák azt – nagy az esélye annak, hogy a folyamat végén több éve nem létező dolgokat szabályoznak – fejtette ki a kibertitok jövőkutató. Hozzátette: a különböző államok és kultúrák eltérő normái is megnehezítik a globálisan érvényes kritériumok felállítását.

Fotó: Reuters
Keleti Arthur arra is kitért: Európa különösen nehéz helyzetben van, amiért nincsenek olyan technológiai óriáscégei, amelyek felvehetnék a versenyt az online teret domináló amerikai, kínai és orosz vállalatokkal. – A nemzeti szuverenitás megvédése szempontjából is fontosak lennének az említettekhez hasonló cégek, hiszen egyre több dolog – köztük a közigazgatás is – áttevődik az online térbe, ám szinte lehetetlen behozni a húsz-harminc éves lemaradásunkat. Földrészünknek talán a mesterséges intelligencia (AI) területén van leginkább lehetősége lefaragnia ebből a hátrányból, mivel az igényli a legtöbb hozzáadott tudást, amelyben Európa továbbra is rendkívül erős és versenyképes.