Áttekintettük az aktuális uniós ügyeket, a 7-es cikkely szerinti brüsszeli eljárás meghallgatásait. Magyarország és Lengyelország ellen boszorkányüldözés zajlik. Ha a tanácsi meghallgatásokon nem a Soros szervezetek kérdéseit teszik fel, akkor nem lenne miről beszélni – számolt be a szerdai kormányülésről Gulyás Gergely a csütörtöki, 150. Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tanács ülése kapcsán elmondta, a szeptemberi zárt ülés anyagát kikérte egy CEU-s vendégoktató, és azt érthetetlen módon megkapta, majd a twitteren nyilvánosságra hozta, eközben Kovács Zoltán államtitkárt azért támadják, mert a saját véleményét közvetítette a mostani ülésről. – Ez a kettős mérce tipikus példája – jelentette ki.
A magyar állam csak akkor tudja támogatni a 2030 túlnyúló uniós klíma vállalásokat, ha azt nem az embereknek kell megfizetni, hanem a szennyezőknek – folytatta a tárcavezető. Felhívta a figyelmet, hogy az EU mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. – Hazánk a hatodik legalacsonyabb egy főre eső kibocsátási mutatóval rendelkezik az EU-ban, 1990 óta 30 százalékkal csökkent az ország szennyezése – hívta fel a figyelmet.
A kulturális törvény módosítása kapcsán Gulyás Gergely elmondta, gyakorlattá vált, hogy vélt vagy valós kormányzati munkaanyagokat, miniszteri előterjesztéseket hoznak nyilvánosságra egyes sajtóorgánumok, hangulatot keltenek, majd pedig kiderül, hogy végül más döntést hoz a kormány. A Gothár-ügy kapcsán elmondta, hogyha az önkormányzati mellett állami támogatást is kap egy színház, akkor az adott önkormányzattal egy szerződést kell kötni a működés alapvető kritériumairól. Azt is elmondta, hogy az ellenzék által hangoztatott kinevezési vétójogról szó sincs, majd felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a főváros vezetése az, amely politikai alapon akar igazgatókat kiválasztani a teátrumok élére. – A politikai vitákon túljutva mindenki meggyőződhet majd arról, hogy a hosszú távú megállapodások a színházak kiszámítható működését biztosítják – tette hozzá.
