Hasonlóan járt el annak a „súlyos megállapításnak” a kapcsán is, amely szerint az érintett gyerekek életesélyei jelentősen romlottak az elkülönített oktatás miatt – tette hozzá. Mindezek mellett a bíróság azt sem vette figyelembe, hogy a kártérítésre jogosult tanulók közül többen évente száz tanórát meghaladó ideig – azaz összesen közel egy hónapon át – hiányoztak az iskolából – húzta alá.
Egyúttal „lesöpörte az asztalról” azt az alperesi indítványt is, amely a kártérítést nem készpénzben, hanem oktatási-képzési lehetőségek biztosításával kívánta teljesíteni – mondta Horváth László. Rámutatott: ennek „lett volna létjogosultsága, ha az ügy nem a pénzről, hanem az oktatásban esetlegesen bekövetkezett hátrány megszűntetéséről, vagy mérsékléséről szól”.
Az országgyűlési képviselő felszólította a pert kezdeményező alapítványt, hogy a fizetési határidő leteltével ne tegyen további jogi lépéseket, és ne kérje az ítélet végrehajtását. Egyszersmind ne okozzon több kárt, ne sodorjon csődbe egy települést, és tanúsítson önmérsékletet politikai céljai elérésében – közölte a fideszes politikus.
Bejelentette: pénteken egyeztetést kezdeményez a felek között, hogy a kártérítést készpénzfizetés helyett oktatási-képzési lehetőségek biztosításával lehessen rendezni. Amennyiben az egyeztetés sikerrel zárul, a diákok számára idegennyelvi, informatikai, illetve szakképesítést biztosító képzéseket, vagy beilleszkedést és életvezetést segítő, lelki traumák feldolgozását támogató foglalkozásokat szerveznének, amelyek közül ők szabadon választhatnának – mondta Horváth László.
Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja az ügyben világos és egyértelmű: „a felzárkózás útja a cigányság számára is a tanuláson és a munkán keresztül vezet, és minden olyan megoldás támogatandó, amely nem bántja az igazságérzetet és nem rúgja fel a társadalmi békét” – közölte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!