időjárás -1°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo

A Műegyetemen végzettek jól keresnek

Csókás Adrienn
2020.01.20. 07:50
A Műegyetemen végzettek jól keresnek

Agrártudományokat a Corvinuson, természettudományt pedig a Műegyetemen érdemes tanulni, itt a legmagasabb ugyanis a pályakezdők átlagkeresete – derül ki az Oktatási Hivatal friss jelentéséből, amely szerint a két képzési területet évről évre kevesebben választják. Kiderült az is, hogy nyelvvizsga hiánya ­miatt a Nyíregyházi Egyetemen ragad be a legtöbb diploma, az idegen nyelvekkel főként a földrajz szakosoknak gyűlik meg a bajuk.

Kormányzati célkitűzés, hogy emelkedjen az agrár- és a természettudományos szakokat választó fiatalok aránya a felsőoktatásban, ám egyelőre úgy tűnik, nem túl népszerű ez a két terület a felvételizők körében: előbbit négy, utóbbit mindössze a diákok 2,5 százaléka választotta 2019-ben. Mindez a Felsőoktatási elemzési jelentések című sorozat legújabb részéből derül ki, amely a két fenti szakterület helyzetét, piaci értékét és a pályakezdők munkavállalási esélyeit taglalja. Az Oktatási Hivatal kiadványa nagy segítség az egyetemre készülő fiataloknak, főleg azoknak, akik még nem döntötték el, mivel is szeretnének foglalkozni.

Agrárképzésben a Budapesti Corvinus Egyetemről (BCE) kikerülő fia­talok keresnek a legjobban. A 2016-os jövedelmek alapján a BCE-n diplomázók 247 ezres átlagfizetést, míg pél­dául a Kaposvári Egyetemről kikerülők csak 180 ezres fizetést kaptak. Ezen a területen a diplomások 6,6 százaléka maradt munka nélkül, főleg a természetvédelmi mérnök és a vadgazda mérnök szakosok. A földmérők és a növénytermesztő mérnökök már jobb esélyekkel indultak az álláspiacon, és alacsonyabb a munkanélküliség az élelmiszermérnökök körében is.

Hiányzó nyelvvizsga miatt beragadt diplomák főleg a vidékfejlesztési agrármérnök szakon jellemzők, ugyanez a mezőgazdasági szakoktatók és erdőmérnökök körében jóval kevésbé fordul elő. A legtöbb oklevelet a Nyíregyházi Egyetem (NYE) tartotta vissza (az agrárdiplomák 41,3 százalékát), de a diplomák több mint harmadát nem vették át a Neumann János Egyetemen és az Eszterházy Károly Egyetemen sem. A Corvinuson viszont nincs gond a diákok nyelvtudásával, ugyanez az arány ott mindösszesen 0,3 százalék.

Az állásbörzék segítenek a fiataloknak a pályakezdésben
Fotó: Bach Máté

A természettudományos szakkínálat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a legbővebb, átlagfizetések tekintetében azonban a Műegyetem magasan veri a mezőnyt: az itt végzettek körében 327 ezres átlagfizetést rögzítettek, míg a hasonló képzéseket Nyíregyházán vagy Egerben elvégzők csak 155 ezer körül kerestek a vizsgált, ­2016-os időszakban. Az álláskeresők többsége környezettan és földrajz szakos, hozzájuk képest könnyebben találtak munkahelyet a biológia, matek és fizika szakon diplomázók.

Az idegen nyelvek ugyancsak a környezettan és a földrajz szakon tanulóknak okoznak nehézséget, míg a kémia-, földtudomány- és fizika­képzéseken elenyésző a beragadt oklevelek száma. Nyelvtanulás kapcsán egyébként jókora különbség látható az intézmények között: míg Nyíregyházán a bizonyítványok harmadát nem tudják kiadni, az ELTE-n öt, a BME-n mind­össze 0,9 százalékos ez az arány, az Állatorvos-­tudományi Egyetemen pedig valamennyi hallgató időben megszerezte a nyelvvizsgát.

A jelentés rávilágít arra is, hogy az agrár- és természettudományi hallgatók közül kevesebben jutnak ki egyetemi tanulmányaik során külföldre, mint más tudományterületek diákjai. Az átlagosan hétszázalékos mobilitási arány ezeken a szakokon csak négy százalék. Megfigyelhető továbbá, hogy az átlagnál kevesebben szereznek munkatapasztalatot és önálló bevételt a tanulmányaik idején, ráadásul akik dolgoznak az egyetem mellett, azok is többnyire olyan munkát vállalnak, ami alig vagy egyáltalán nem kötődik a tanult szakhoz.