Székely János példaként említette a nyíregyházi, Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolát (amely ellen 2012-ben ugyancsak felszámolási eljárást kezdeményezett az Esély a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány szegregációs vádak miatt – szerk.), amelyben szinte csak cigány gyerekek tanultak. Ennek ellenére a most végzett, első 8. osztályból minden diákot felvettek középiskolába, nagy részüket a helyi görögkatolikus elitgimnáziumba. Ebben az esetben például az úgynevezett „szegregáció” – az atya megfogalmazása szerint – óriási ajándék volt nekik, hiszen el tudta juttatni odáig a hátrányos helyzetből érkező gyerekeket, hogy végül egy vegyes összetételű, középfokú intézményben is jól megállják a helyüket.
Székely János egyetért azzal, hogy nagyon nehéz a cigányságot motiválni arra, hogy éljen az oktatás nyújtotta lehetőségekkel. Ennek egyik remek eszköze szerinte a kormánynak az a döntése, hogy nem ad segélyt egyetlen családnak sem, ha nem íratja be és nem járatja a gyermekét valamilyen közoktatási intézménybe. Másrészt viszont a szombathelyi megyéspüspök fontosnak tartaná, hogy ha az óvónőket, tanítókat felkészítenék arra, milyen nehézségei vannak a roma közösségekből érkező gyermekeknek, egyúttal a pedagógusok megértenék, hogy ezekhez a közösségekhez az az egyetlen hatásos út, ha kapcsolatot tartanak a családokkal, határozottan, de tisztelettel kezelik a felnőtteket, gyermekeket egyaránt.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatják meg.
