Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere avatóbeszédében azt mondta, hogy Béres József a magyarság számos szép és nemes tulajdonságát hordozta, életútja pedig jól illeszkedik a nemzet történelmének legnemesebb személyiségeihez.
A tudós rájött egy ma már igen egyszerűnek tűnő, mégis zseniális összefüggésre, arra, hogy a nyomelemek szükségesek az élőlények fejlődéséhez, regenerálódásához – közölte. Ez volt Béres József felfedezésének az alapja, így született meg 1972-ben a Béres Csepp – tette hozzá Kásler Miklós.
A miniszter kitért arra, hogy Béres József olyan korban élt, amikor a bolsevista diktatúra minden gondolat kifejlődését, kibontakozását a „fűnyíró elv” alapján akadályozta meg.
A hatalom képviselői mindent elkövettek azért, hogy tönkretegyék Béres Józsefet. Megfigyelték, börtönbe zárták, lefoglalták a laborját, kuruzslás vádjával bíróság elé citálták, de magyar jellemvonása, a rendíthetetlen hite átsegítette a nehézségeken, és követőit is sikerült mozgósítania – hangsúlyozta.
Kásler Miklós felidézte, miután felismerték, hogy a tudóst sem ellehetetleníteni, sem „kiiktatni” nem lehet, Aczél György, a Kádár-korszak kultúrpolitikusa felkínálta a lehetőséget számára, hogy nem kevés útravalóval folytassa az életét máshol.
Béres József azonban azt felelte: „az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet és nem hagyom el” – mondta a miniszter.
A szoboravató előtt, a Béres József-emléknap keretében, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola vezetője köszöntőjében elmondta: a népfőiskola területén kialakított Nemzeti Panteonban azok szobra, bronz képmása kapott helyet, akik „a 20. században igen erős hatással voltak a történelmi hazára, és sokat tettek azért, hogy egy szellemileg felfrissülő nemzet részei lehessünk ma”. Olyan emberek szobrai, akik erős, önálló egyéniségek voltak, és nem törte meg őket a szocialista, kommunista önkényuralomnak a hétköznapokban is jelen lévő ármánya – fogalmazott.
