Orbán Viktor: Magyarországon a gazdaság alapja a munka

Most már többen gyógyulnak meg, mint ahányan megbetegednek, vagyis a fertőzöttek száma csökken. Van, ahol ilyenkor már örömtüzeket gyújtanak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Forrás: MTI

– És ezután következik csak szerintem az iskola, ott is először az alsó tagozat, aztán a felső tagozat, majd a középiskola. De amíg az óvodák és a bölcsődék dolga nincsen rendben, addig nem ugorhatunk át fölöttük, és kezdhetjük ezt az iskolákkal.

Azt, hogy ebben a tanévben ez sorra kerül-e még, erre ma élő ember nem tud választ adni, a helyzet néhány nap alatt is megváltozhat

– közölte a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette: készenlétre van szükség. Itt nagyon óvatos vagyok, mert a gyerekeknek valószínűleg nem lesz bajuk, amit eddig tudunk a fertőzésről, ezt mutatja. Ha nincs valami alapbetegsége, akkor valószínűleg nem lesz baja, de hazaviheti a fertőzést, és ha hazaviszi, akkor a szülők, nagyszülők bajba kerülhetnek. Tehát most azért kell a gyerekekkel is óvatosan bánnunk, nehogy a nagyszüleikkel vagy a szüleikkel legyen baj – hívta fel a figyelmet.

Gyakorlatias polgármesterekre van szükség

– A védőtávolságot kötelező lesz betartani, ugyanakkor június 1-jétől 200 főnél kisebb létszámmal lehet már esküvőt tartani, a szállodák és a panziók is fogadhatnak majd vendégeket. Budapest lényegében kéthetes késéssel követi majd a vidéki változásokat. Tehát ami vidéken megtörténik, az körülbelül két héttel később történhet meg Budapesten. Ha mindenki felelősen viselkedik, akkor tudunk áttérni a védekezés második szakaszára – húzta alá.

– Ez a polgármesterekre is, illetve a főpolgármester úrra is igaz, mert az idősotthonok működtetésével mégiscsak óriási felelősség nyomja a vállát. És nincs könnyű helyzetben. Vannak születetten elméleti emberek és vannak gyakorlati emberek. A Pesti úti idősotthonban meghalt több mint 40 ember. Tehát, ha mondjuk a Tarlós István típusú ember a polgármester, ő odamegy, beleáll, szervezi a védekezést és rendet tesz. Azt kérem mindenkitől – az elméleti típusú polgármesterektől is –, hogy

most legyenek gyakorlatiasak, és vállaljanak gyakorlati felelősséget, mert ez a nyitás sikerességének az előfeltétele. Senki sem veheti félvállról a felelősséget

– folytatta.

Gyors léptekkel térhetünk vissza a növekedési pályára

– Az ipari termelés Európában drámai mértékben esett vissza márciusban. A vendéglátóipar, a turizmus pedig eltűnt, ami Magyarországon a nemzeti össztermék 10-12 százalékát adja, ráadásul szárnyaló terveink voltak és vannak, amelyek egészen a nemzeti össztermék 16 százalékáig akarják fejleszteni. De az ipari termelés messze efölött van. Ha az ipari teljesítményt nézem elsősorban,

az Európai Unió egészét tekintve az ipari teljesítmény csökkent 12 százalékkal, Németországban márciusban 14, a franciáknál még ennél is több, 17, az olaszoknál 30, de Szlovákiában is 20 százalék visszaesés volt. Ez nálunk 10 százalék.

Ez is nagyon sok, de úgy érzem, hogy – legalábbis márciusban – jobban vettük az akadályokat, mint mások – vélekedett a kormányfő.

– Az áprilisi számok, azok várhatóan borzalmasak lesznek. A májusiak némi reménykedésre adnak majd okot, és minden bizonnyal júniustól kilövünk, gyors léptekkel visszatérünk a korábbi növekedési pályára. Ezt remélem, attól függetlenül, hogy melyik iparágról beszélünk – folytatta.

Magyarországon a gazdaság alapja a munka

A miniszterelnök kifejtette, Magyarországon a gazdaság alapja a munka, ezért a munkahelyteremtés felé fordulunk.

– Ez igaz a turizmusra, a vendéglátóiparra, az ipari termelésre általában, de a mezőgazdaságra is. Mi szektoroktól függetlenül mindenhol azt keressük, hogyan lesz az embereknek munkája. Ilyen intézkedéseket is hoztunk, és miután már láttam ilyen gazdasági válságot, amelyet a munkaalapú gazdaság megteremtésével orvosoltunk, biztos vagyok benne, hogy ez most is működni fog – jelentette ki.

– Az ingyenes informatikai képzésre néhány nap alatt több mint 30 ezer ember jelentkezett. Beindult az a pályázat, ami a kis- és középvállalkozások számára biztosítja a túlélést. A nagyvállalatok, amelyek azt vállalták, fejlesztenek azért, hogy meg tudják tartani a munkaerőt, egyre-másra próbálkoznak új munkahelyek létrehozásával. A külügyminiszter is egy héten kétszer bejelent egy-egy új beruházást – tette hozzá Orbán Viktor.

– Vannak eszközeink, nézzük, hogy melyik eszköz milyen eredményt hozott. Van állami munkahelyteremtő programunk. Ennek az egyik eleme az a közfoglalkoztatás. Itt 100 ezer új közfoglalkoztatottat tudunk – ha kell holnap reggel már – foglalkoztatni, tudunk nyitni újabb munkahelyeket. A honvédség megkezdte az előkészítését annak, hogy toborzáson részt venni hajlandó, munkaképes, jó fizikai állapotban lévő fiatalokat fogadjon – közölte.

Bevezetésre került a bértámogatási rendszer, amelynek két fajtája van, a kutatás-fejlesztési bértámogatás, illetve az általános munkahelyvédelmi bértámogatás. – Most a legutóbbi adat emlékeim szerint úgy nézett ki, hogy 5400 vállalkozás már nyújtott be ilyen kérelmet, ezek javarészben kis- és középvállalkozások. Ez körülbelül 72 ezer ember bérének a megtámogatását jelenti, tehát ennyi ember fizetését támogatja az állam – mondta.

– Bevezetjük az adócsökkentést, most július 1-től a szociális hozzájárulási adó megint csökken. Kevesen adják össze az éves adócsökkentési számokat, pedig izgalmas eredményre juthatnának. 2016 decembere óta ezt az adót 11,5 százalékkal csökkentettük. Ezenkívül munkahelyteremtő eszköz még az, hogy több tízezer nehéz helyzetbe került vállalkozónak alig kell közterhet fizetnie a bérek után, a turizmusban, a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban pedig négyhavi adókönnyítés is igénybe vehető – hívta fel a figyelmet.

– Megkockáztatható az a kijelentés, hogy az első csatát megnyertük, a járványt megfékeztük, a második csata az a munkahelyek megmentése és visszaépítése

– jelentette ki.

Brüsszel – Ez nem a vád, hanem ez már az ítélet

– Mi a véleménye arról, hogy az Európai Parlament elnöke nem vette figyelembe a magyar miniszterelnök kérését, és nem fogadta azt el, hogy önt Varga Judit igazságügyi miniszter képviselje, és nem engedték meg, hogy elmondja, amit szeretett volna? – kérdezte Nagy Katalin a miniszterelnöktől.

– Ez egy magyart sem lep meg. Bacsó Péternek A tanú című filmjén nőttünk fel, tehát az a mondat, hogy ez nem a vád, hanem ez már az ítélet mindannyiunk által ismert. Az Európai Parlament is ilyen, hamarabb születik meg az ítélet, minthogy egyébként meghallgatnák a feleket. Sőt, az Európai Unióban még az is előfordulhat, illetve

Brüsszelben az is előfordulhat, hogy meg sem hallgatják a tanút. Ennyivel a Bacsó-féle filmnél egy kicsit rosszabbul állunk

– vélekedett.

– Az, hogy az Európai Parlamentben ilyen szamárságok történnek, azzal együtt tudunk élni, annak nagy jelentősége nincs. Az, hogy néhány frusztrált liberális képviselőnek valahol le kell vezetnie az indulatait, ha nem talál ennél jobb helyet, mint az Európai Parlament, és nem talál jobb apropót, mint Magyarország, ezt el fogjuk tudni viselni. Ami igazán aggasztó az, hogy mégiscsak egy világjárvány kellős közepén vagyunk. Európában 150 ezer körül lehet a halottaknak a száma. Mondjuk Belgiumban a 100 ezer főre jutó halottak száma az több mint 70. Olaszország, Spanyolország 50-60, 100 ezer főre számolva Hollandiában, Svédországban 30, Ausztriában 7, Magyarországon meg valamivel több mint négy. Tehát mi a legsikeresebben védekező országok közé tartozunk egy olyan időszakban, amikor igazi európai összefogásra van szükség, mert nem egy-egy országot érint a baj, hanem mindenkit – húzta alá.

– A brüsszeli bürokratáknak – akiket mi fizetünk – csak az lenne a dolguk, hogy a fontos dolgokkal foglalkozzanak. Járvány idején például, hogy megvédjék az emberek életét.

Aggasztó, hogy ehelyett a mi pénzünkből nem segítenek az európai embereknek, hanem azzal foglalkoznak, hogy az egyik legsikeresebben védekező országon, Magyarországon köszörülik a nyelvüket. Ez biztosan nincs rendben. Nem erre hoztuk létre az európai uniós intézményeket, nem ezért alkalmazzuk a brüsszeli bürokratákat. Azt várjuk tőlük, hogy segítsenek, nem pedig azt, hogy hátráltassanak bennünket. Ez az igazi baj

– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

– Gondolja, hogy véletlen az, hogy pont azon a napon jelent meg az Európai Bíróság döntése a röszkei tranzitzónáról? – kérdezte a műsorvezető a kormányfőt.

– Sajnos nem vagyok már olyan fiatal. Már sok mindent láttam, és kizártnak tartom, hogy a brüsszeli bürokraták időpontjai véletlenül esnének egybe, ez egy összehangolt támadás. Az ügy, ami mozgatja ma az európai politikát, az európai vezetőknek a gondolkodását, a brüsszeli bürokraták döntéseit, az továbbra is a migráció, ahol a kérdés az, hogy el tudják-e érni, hogy rákényszerítsék a tagállamokat, így Magyarországot is arra, hogy akaratuk ellenére is be kelljen engednünk a migránsokat. Az Európai Bíróság mostani ítélete arról szól, hogy megpróbálják kicselezni a magyar törvényeket, a magyar alkotmányt. Ha az Európai Bíróság olyan döntést hoz, amely ütközik a magyar alkotmánnyal – és most ennek a helyzetnek a kibontakozása látszik a szemünk előtt –, akkor nyilvánvalóan a magyar alkotmánynak kell elsőbbséget adni – közölte.

Gyöngyöspata – A többségnek is otthon kell magát éreznie

– Gyöngyöspatáról, a kifizetésekről hozott ítéletet, döntést a Kúria. Ki kell fizetni ezt a 100 millió forintot. Meghozza-e a békét ez a döntés? – érdeklődött a műsorvezető.

– Az érintett időszak az nagyobbrészt az előző kormány mandátumára esett, de ennek most nem tulajdonítok jelentőséget, mert az ügy fontosabb ennél. Én úgy közelítem meg, hogy otthon érezhetik-e a magyarok saját magukat a saját hazájukban, a saját városukban, meg a saját falvaikban. Olyan világ van-e Magyarországon, ahol egy kisebbség képes olyan rendszert, hálózatot fölépíteni, amivel rendszeresen rákényszeríti az akaratát a többségre? Vagy egy olyan országban akarunk élni, ahol persze van kisebbség is, meg többség is, tekintettel kell lenni egymásra, de azért mégis a többség a többség és a többségnek is otthon kell magát éreznie.

Az nem fordulhat elő, hogy annak érdekében, hogy a kisebbség otthon érezze magát, a többségnek meg idegennek kell éreznie magát a saját városában, falujában vagy hazájában

– közölte Orbán Viktor.

– Látom, hogy a Soros György által finanszírozott szervezetek indították meg az akciót. Jól képzett jogászok, sok pénzért. Én is jogi végzettséggel rendelkező ember vagyok, és azt kell mondanom, ez úgy, ahogy van, igazságtalan. Látom, hogy innen, a budapesti V. kerületből, ahol a legfelsőbb bíróság van, nem látszik Gyöngyöspata igazsága, de mi meg fogjuk keresni azt. Igen, mert ezt mondják az ott élők, hogy ott fönt a fővárosban a Kúria, nem tudja, hogy mi történik itt lent – folytatta.

A miniszterelnök befejezésül kijelentette: a legfontosabb, amit tenni kell, hogy olyan jogszabályváltozásokat hozzunk, amelyek megakadályozzák, hogy ilyesmi még egyszer előforduljon. Hamarosan benyújtjuk az erre vonatkozó törvénymódosítást – tette hozzá.