Most az utóbbiból.
Bangóné tényleg rendkívül elmélyült irodalomban és a magyar helyesírásban – amint Kásler miniszter úr is fogalmazott udvarias viszont válaszában -, de nem kevésbé elmélyült politikai hűségben sem, amint most kiderült. Kérdem tőle ezek után, mint nőtől, anyától, női parlamenti képviselőtől: mikor tetszett hazudni, akkor vagy most? És hányszor tetszett már hasonló vehemenciával az igaztalant igaznak ordítani? És mikor járt sikerrel? És mikor nézett utoljára tükörbe?
Asszonyom, az ön viselkedése lehet, hogy anno a nádudvari szocialista brigád közös esti szalonnasütögetéseinek megemelte amúgy bágyadt fényét – különösen a roncs Dacia féktárcsában sütött májas lecsó Unicum megágyazása mellett, de ennyi ma már egy másik kávéházban szánalmasan kevés.
Lope de Vegával szólva: „Fele varázsa dekoráció mindig a nőnek. Másképp mondva jelmez.” Mi lehet ennél is rosszabb? Ha még a régi jelmezt is váltogatja, mégsem követi varázs.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!