Az 1950-ben alakult Európai Közösség 70. évfordulóján, mint az Európai Unió elődjéről, és mint a közeljövőben elképzelt Európai Egyesült Államok lázas víziójáról komponált átívelő, – igaz kevésbé összefüggő, mint összeollózott – Örömódát Dobrev Klára. Plagizált és terjedelmes gondolatfutamai részei annak a küzdelemnek, amelyet pártja a DK és személyesen alelnök asszony folytat az európai USÁ-ért.
Az sem késztette visszafogottságra, hogy jogos szánalmat kelthet olyan helyzetben dicshimnuszt zengeni az unióról, amikor az ünnepelt, most éppen a járvány kapcsán, lélegeztetőgép közeli állapotban kapkodja a levegőt. Magasztalására mégis megénekel véres háborúkat, mérhetetlen szenvedéseket /Apró-unoka szájából ízléstelen/, mint az európai béke eltökélt szónoka, kontinensünk „legnagyobb projektjének” az egyenlőségnek, benne a nemzetek felszámolásának „zsandarki” zászlóvivője.
Küldetése szűzi „felragyogtatását” egy beemelt hasonlattal emígyen fokozta: „Mire vágyunk jobban? Egy boldog szeretetben élő nagy családra, ahol akár három generáció él együtt, és ahol a döntések meghozatala során figyelemmel kell lenni a férj, a gyerekek, a nagyszülők érdekeire” – ez lenne az Európai Egyesült Államok idilli famíliája – „vagy pedig egyedül élő, magányos emberek akarunk lenni, akik ha döntést hoznak senkire se kell, hogy tekintettel legyenek.” Ez pedig mi lennénk magyarok cakli-pakli, az egész ország.
Álságos, semmint megindító kinyilatkoztatás egy olyan párttól és embertől, amely és aki nyíltan ellenzi a magyar /jelenlegi határainkon túli/ családegyesítést, pártolja a genderizmust, riszálva vonul a Pride-on, kívánja minden porcikájával az isztambuli szerződést. Szimpla színjáték!
Dobrevék globális család-terveihez egyetlen friss hír: „Külön vonatokat indítanak az osztrák idős emberek gondozásában dolgozó román vendégmunkások szervezett kiszállítására Ausztriába. A szerelvények Temesvárról indulnak.” Ezekhez az uniós kényszermunka-vagonokhoz mit szólnának az önök nagy családjának férjei, gyerekei és nagyszülei? (A történet inkább az 1940-es évek Europájára hajaz.) Vagy ez csak a boldog szeretetben élő nagy család egyik velejárója lenne, kisebb családon belüli erőszak?