Szabadul a móri mészárlásért tévesen elítélt Kaiser Ede

Miután kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből, az utolsó napig kitölti a büntetését.

2020. 05. 30. 6:55
A sorozatos fegyveres rablásokért Kaiser tizennyolc évet ült fegyházban Fotó: MTI/Soós Lajos
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétfőn délelőtt szabadul a Kozma utcai gyűjtőből az idén 45 éves Kaiser Ede, akit először jogerősen életfogytiglani fegyházra ítéltek a móri mészárlásért, majd felmentettek, ám sorozatos fegyveres rablásért 18 év fegyházat kapott. Miután kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből, az utolsó napig kitölti a büntetését.

A móri Erste bankfiókban 2002. május 9-én nyolc embert végeztek ki pisztolyból és sorozatlövő fegyverből leadott lövésekkel. A bankfiók vezetőnője mellett a helyettesítő pénztárosnőt, ügyintézőt, egy biztosítási ügynököt és ügyfeleket mészároltak le a gyilkosok. Hatalmas erőkkel indult meg a nyomozás, az ezt végző rendőrökre óriási politikai nyomás nehezült az azonnali eredményért. A mészárlás után néhány órával a rendőrség két, már korábban is körözött bűnözőt gyanúsított meg a gyilkosságok elkövetésével, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. Horváth a Kékfény kamerája előtt feladta magát, Farkas azóta sincs meg. Az gyorsan kiderült, hogy nekik, vagyis egy zálogházi rablóbanda tagjainak, nincs közük a Móron történtekhez.

Kaiser Edét és Hajdú Lászlót 2002. július elején fogták el, miután volt bűntársuk Kiglics Attila vallomást tett ellenük. A nyomozás 2003 decemberéig tartott. Az ügyészség vádiratában Hajdú Lászlót nem gyanúsították meg azzal, hogy részt vett a móri mészárlásban, csak bűnsegédlettel, vagyis a fegyverek „ismeretlen időpontban, ismeretlen személytől” való beszerzésével és elrejtésével. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban, az ügyészek szerint ő állt a bankfiókban és küldte el az érkezőket, míg odabent ismeretlen társa mészárolt.

A 2004 februártól december 23-áig tartó elsőfokú tárgyaláson a Fővárosi Bíróság tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más erőszakos bűncselekményt beismertek. A jogerős ítélet után aztán kiderült, joggal tagadta a móri mészárlást Kaiser és Hajdú.

Ma már úgy tűnik, a móri ügy nyomozása azért siklott félre, mert akkora volt a rendőrökön a közvélemény, a feletteseik és a politika nyomása, hogy mindenáron elő kellett rukkolniuk valamivel – írtuk meg 2016-ban.

A sorozatos fegyveres rablásokért tizennyolc évet ült fegyházban a most negyvenöt éves férfi
Fotó: MTI/Soós Lajos

A rendőrség 2007 február 17-én viszont Tatabányán új nyomokra lelt a móri bankrablással kapcsolatban. Elfogták a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót, akinek a lakásán a házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. Bolcsik Zoltán tábornok ekkor állt ki a közvélemény elé azzal, hogy „van másik megoldása Mórnak”, ezzel beismerve, hogy félrement a Kaiserék elleni nyomozás.

Nagy László vallomásában azt állította, a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása szerint a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt az ajtóba, és elküldte azokat, akik időközben be akartak lépni. Eközben Nagy odabent agyonlőtte a további hét embert.

Nagy László 2007. július 13-án a börtöncellájában öngyilkosságot követett el. Weiszdorn Róbertet az elsőfokú bíróság 2008 decemberében életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010 december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést.

A Fővárosi Bíróság 2009 november 6-án Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt azonban 18 év börtönbüntetésre ítélték. Hétfőn szabadulva első útja várhatóan a szüleihez vezet.

Kaiser Ede tavaly a börtönben legalábbis ezt nyilatkozta a Borsnak:

„A barátaim építőipari vállalkozásában fogok dolgozni, de az első utam a szüleimhez vezet majd. A lakhatásom is megoldott, bár a régi lakásomba nem szívesen mennék vissza. Onnan vittek el a rendőrök” (...) „Tagja voltam korábban egy színházi csoportnak, akikkel jártunk diákokhoz. Drogprevenciós interaktív beszélgetéseket folytattunk. A jövőben is szeretnék a fiataloknak segíteni nyilvánosan a saját példámból okulva. Úgy érzem, ezt meg is kell tennem”

„Gondolkodtam a névváltoztatáson, sőt ajánlották is, de előbb-utóbb úgyis kiderülne, hogy ki vagyok. Átok és egyben áldás is nekem ez az ügy. Átok, hogy a móri bűncselekménnyel azonosítottak, de áldás, hogy sikerült tisztázni az igazságot.”

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.