Vakvágányra vitt nyomozások

Sokan az egykori állambiztonságot sejtik a megoldatlan ügyek mögött.

Szigorúan elvonatkoztatva Szabó János meggyilkolásától, a volt állambiztonsági kapcsolatok okozhattak némi késlekedést egyes vizsgálatok során, sőt akár egész nyomozások félreviteléhez is hozzájárulhattak. Nem véletlen, hogy a 2002-es móri mészárlást követően még rendőri körökben is felröppent, hogy „nemzetbiztonsági okok” miatt történt, ami történt. Nevezetesen az, hogy Kaiser Edét és Hajdú Lászlót ítélték el jogerősen azért, amit meg sem tettek. Már csak azért is gyanítottuk sokan, hogy nem Kaiserék a móri mészárosok, mert a vérengzésnek nem volt racionális oka; nem bankrablás volt, arra ma is esküszöm.

Mindenesetre a szememben nagyot nőtt Bolcsik Zoltán tábornok ázsiója, miután ki mert állni a sajtó elé, hogy közölje: van másik megoldása a móri ügynek. Ekkor fogták el Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet. Utóbbi tényleges életfogytiglanját tölti, előbbi öngyilkos lett a börtönben. Ma már úgy tűnik, a móri ügy nyomozása azért siklott félre, mert akkora volt a rendőrökön a közvélemény, a feletteseik és a politika nyomása, hogy mindenáron elő kellett rukkolniuk valamivel. Amikor képbe került Kaiser és Hajdú, és a legtöbb információ arra utalt, hogy akár ők is lehettek a tettesek, csak rájuk koncentráltak. Az más kérdés, hogy az ügy apró részleteitől a hozzáértőt kiverte a víz, annyira ordított róluk, mennyire nem stimmelnek.

Ám mielőtt végképp elmerülnénk a móri mészárlás részleteiben, térjünk vissza az egykori állambiztonságiak és az 1990 utáni történések összefüggéséhez. Csak két szót mondunk: „olajozás”, „olajszőkítés”. Egyszerű szavak, mégis egy máig lezáratlan korszakot jellemeznek. Ma már nyíltan lehet beszélni arról, hogy az olajozást a pártfinanszírozásra találta ki a mindenkori hatalom. Az is nyílt titok, hogy egykori állambiztonságiak – közülük többen az olajozás fénykorában még tényleges titkosszolgák – is részt vettek az olajüzlet felfuttatásában. Elég a leghírhedtebb olajos cég, az Energol Rt. létrehozására utalni.

Felvetődhet a kérdés: vajon az olajozás kapcsán futtattak-e vakvágányra nyomozásokat? Hogy egy volt nyomozó személyes közlését idézzük: „Az Energol elhíresült nyomozását nemcsak a leendő rendőröknek, de a jogi karon is kötelező tananyaggá tenném. Soha el nem múló felelősség terheli az akkori Központi Bűnüldözési Igazgatóság munkatársait vezetőstül, beosztottastul – tisztelet a kivételnek – azért a fiaskóért, amit az úgynevezett olajos-robbantásos ügyekben, az Energol-nyomozással kapcsolatban elkövettek.”

Az Energol-ügyben egyébként mindenkit felmentettek a vádak alól. Az olajos ügyeket pedig 2000-ben nyolcvan évre államtitokká minősítették.