Ünnepi ülésnapot tartott az Országgyűlés

30 évvel ezelőtt tartotta alakuló ülését az első szabad választások eredményeként létrejött parlament.

Budapest, 2020. május 2. Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyûlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelõtt alakult meg a rendszerváltás utáni elsõ szabadon választott Országgyûlés. A négy évtizedes pártállami idõszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az elsõ szabad, többpárti parlamenti választásokat. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Harminc éve ezen a napon alakult meg az első szabadon választott Országgyűlés Magyarországon. Az ünnepi alkalomból tartott plenáris parlamenti ülésen Kövér László házelnök elmondta, díszülést terveztek a mai napra, amelyre minden volt és jelenlegi képviselőt meghívtak volna, de a koronavírus-járvány miatt ezt nem sikerült megvalósítani. A házelnök köszönetet mondott mindenkinek, aki ma nem lehet jelen, és néma felállással tisztelegtek az elmúlt években 131 elhunyt képviselő előtt.

– Mi a rendszerváltás ma is aktív nemzedéke, a béke gyermekei vagyunk.

A mi nemzedékünk szavát már nem hitelesíti olyan szenvedéstörténet, ami az előttünk járóknak osztályrészül jutott. Mindez növeli a felelősségünket, hogy megtegyünk mindent annak érdekében, hogy a következő nemzedékek ne tévedjenek el.

Emlékezzünk és emlékeztessünk visszanyert önrendelkezésünkre – hangsúlyozta Kövér László.

Az emberi szabadság nem körülmény hanem feladat

– idézte Varga Bélát a köztársasági elnök, megemlékezve arról, hogy az utolsó szabadon választott nemzetgyűlés elnöke csak 1987-ben térhetett haza Magyarországra. Ő pontosan tudta, mit veszített el Magyarország 1947-ben – mondta Áder János, aki szerint az itthon maradók nem tehettek mást, mint hogy megőrizték belső szabadságukat. – Enélkül sem 1956-ig, sem 1998-ig nem jutottunk volna el – mondta a köztársasági elnök.

Áder János beszédében kiemelte, hogy 30 évvel ezelőtt az Országgyűlés alakuló ülésével lezárult egy korszak. Áder János azt mondta, a mai országgyűlésnek mindössze hét tagja van, aki részese volt annak idején az eseményeknek.

– Az előző rendszer valódi diktatúra volt, még ha népi demokráciának hazudták is.

Áder János szerint sikerült lezárni egy olyan korszakot, amikor a választók döntését semmibe véve, csalással és erőszakkal a kommunisták minden hatalmat kezükbe kaparintottak – fogalmazott.

A köztársasági elnök elmondta,

egyedülálló, ami a rendszerváltáskor hazánkban történt,

amikor néhány hónap alatt sikerült a kerekasztal tárgyalásokon letenni az intézményes alapjait az új demokráciának. Áder János felhívta a figyelmet, hogy már a 19. század végén létező jogi megoldásokra is építettek ekkor. A köztársasági elnök emlékeztetett, hogy

külföldi, nyugati példákat is figyelembe vettek a parlamentarizmus visszaállításakor.

Mindössze néhány hónap alatt sikerült megalkotni az önkormányzati választások rendszerét, és felállítani egy demokratikus jogállam igazságszolgáltatási rendszerét is. A gazdasági élethez szükséges szabályozást is ekkor hozták létre – emlékeztetett Áder János, és kitért az egyházak és a munka világának törvényi szabályozására is.

A szabadság mindig feladat – hangsúlyozta Áder János, hozzátéve: az 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésre várt, hogy a lelkekben átmentett szabadság intézményes, törvényes kereteit létrehozza, megteremtse a népszuverenitás intézményét. Ma erre a napra emlékezünk – húzza alá a köztársasági elnök, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik részesei voltak a közjogi honfoglalásnak. Köszönetet mondott Göncz Árpádnak, a szabad Országgyűlés első köztársasági elnökének, Antall Józsefnek, az első miniszterelnöknek, Szabad Györgynek, a szabad Országgyűlés első elnökének.

– A rendszerváltó nemzedéknek nagy kihívás jutott. Azért kellett küzdeni, hogy Magyarország ismét Magyarország lehessen.

Független ország, mely nem kiszolgálója, nem csatlósa senkinek. Közösség, ahol a hazaszeretet azt jelenti, hogy az állam is hűséges polgáraihoz – fogalmazott Áder János.

Mint mondta, 1990 tavaszán szabadon választhatott az ország, de a munka dandárja még hátra volt, hiszen a régóta vágyott szabadságjogokat törvényileg is biztosítani kellett. El kellett érni, hogy gazdaságunk piac-, verseny- és magántulajdon alapúvá váljon, és új, erős szövetségeket köthessünk. Áder János szerint

mindaz, amit az elmúlt évtizedekben felépítettek, kiállta az idő próbáját, hiszen ma Magyarország független demokratikus jogállam.

Szabad ország, ahol természetes, hogy szabadon vállalkozhatunk, elmondjuk a véleményünket, választhatunk, szervezeteket hozhatunk létre, vagy részt vehetünk akár nemzetközi szervezek munkájában is.

– A szabadság azonban törékeny. Mindig küzdeni kell érte, védelmezni kell – hívta fel a figyelmet Áder János, aki a koronavírus-járványra térve hangsúlyozta: nemzeti összefogásra van szükség, hogy a járvány után visszatérjen a rendes kerékvágásba az élet, és újra élvezhessük a megszokott szabadságot.

Áder János beszéde után a ház 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a parlament harminc évvel ezelőtti megalakulásáról megemlékező politikai nyilatkozatot, amelynek egyik benyújtója Orbán Viktor miniszterelnök volt.

Ünnepi ülésnap az Országgyűlésben

Az Országgyűlés ma ünnepi ülésnapon emlékezik arra, hogy harminc évvel ezelőtt tartotta alakuló ülését a rendszerváltás utáni első szabad választások eredményeként létrejött parlament.

Az előző héten kezdődött ülés zárónapja délelőtt 11 órakor, Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédével kezdődik.

A képviselők ezt követően szavaznak arról a politikai nyilatkozatról, amelynek egyik előterjesztője képviselőként Orbán Viktor miniszterelnök.

Az Országgyűlés az indítvány elfogadásával az első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról emlékezhet meg, újra kimondva, hogy

ez az időpont Magyarország új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete.

A Ház ünnepi ülésnapja a Himnusszal, majd napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszak után harminc éve, 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat, az új Országgyűlés pedig 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF-frakció 165, az SZDSZ-frakció 94, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja 44, az MSZP-frakció 33, a Fidesz-frakció 22, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja 21, a függetlenek 7 mandátummal részesedtek.

1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult,

amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

Az 1990-es első szabad választások óta négy képviselő tagja megszakítás nélkül az Országgyűlésnek, azaz 2018-ban nyolcadszor jutottak a törvényhozásba:

Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt és Orbán Viktor,

ők valamennyien a Fidesz-KDNP jelöltjeként szereztek mandátumot.

Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról

Az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március tizenkilencedikén történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról, amely – Alaptörvényünk szerint – hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete. A szabad Országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre.

Az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága és áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy – amint az ország függetlenségének elvesztét okozó külső körülmények változása lehetővé tette – a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát. Hálával emlékezünk a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő, és a vértanúságot is vállaló honfitársainkra, az 1945-ös és 1947-es nemzetgyűlés demokratikus meggyőződésük mellett mindvégig kitartó képviselőire, 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk hőseire, a rendszerváltoztatás folyamatának nemzet és demokrácia iránt elkötelezett előkészítőire és elindítóira éppúgy, mint azokra, akik mindennapi munkájukkal, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel és szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához.

Kegyelettel gondolunk az első szabadon választott országgyűlés elhunyt tagjaira, s megbecsüléssel mindazon képviselőtársainkra, akik a rendszerváltoztatás első demokratikus parlamentjében, illetve azt követően megbízatásuk lejártával, a polgári életbe visszatérve Magyarország felemelkedéséért dolgoztak.

A kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait. A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalásnak a nemzetpolitikába történő visszaillesztését a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és elismeréssel illetjük.

Ugyanakkor, az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak, és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le.

Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai, történelmünk jeles teljesítményei között tartjuk számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és újólag elkötelezzük magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – mellett. Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének. Valljuk, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő nemzet képes szabad akaratnyilvánításra. Valljuk, hogy csakis egy, a hagyományaira támaszkodó, de megújulni tudó erős állam alkalmas e szabadság külső és belső feltételeinek biztosítására.

Széchenyi István szavaival valljuk, hogy csakis a ,,saját tengelye körül forgó„, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé.

Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai, 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot.

Indokolás

A politikai nyilatkozat szövege az előterjesztők akaratának kinyilvánítása, annak szükségességét és indokát a nyilatkozat szövege támasztja alá.

Orbán Viktor, Kövér László, Harrach Péter, Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt, Hörcsik Richárd