Orbán kemény leckét adott az őt kóstolgató baloldaliaknak

Kövér László házelnök pedig rendre intette Jakab Pétert, mondván: a politikus az Országgyűlésben van, „nem egy kocsmában a jobbikos haverjaival”.

Budapest, 2020. március 30. Orbán Viktor miniszterelnök válaszol Harangozó Tamásnak, az MSZP frakcióvezetõ-helyettesének azonnali kérdésére az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Az Országgyűlés hétfői ülésnapján az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor az ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolt.

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a Lánchíd felújítása kapcsán kérdezte a miniszterelnököt. A politikus szerint a kormánynak fontosabb hatmilliárd forintot költeni a tűzijátékra, a híd felújítása pedig még nem kezdődhetett el. A képviselő kiemelte, a főváros tízmilliárd forintot kér. Miért nem ér ennyit meg a kormánynak a Lánchíd? – tette fel a kérdést a politikus.

Orbán Viktor kiemelte: a turizmus fejlesztése céljából húszezer szálláshely létrehozására ad támogatást a kormány. A Lánchíd kapcsán elmondta, száznyolcvanmilliárd forintos állampapír állománya van a fővárosi önkormányzatnak.

– Mi a fészkes fenét csinált Tarlós úr kilenc év alatt – tette fel a kérdést a szocialista politikus viszonválaszában, és elmondta, a Lánchíd felújítása közügy, amibe a kormánynak be kell szállnia.

Feleletként Orbán Viktor megismételte:

180 milliárd forintnyi állampapírvagyona van Budapestnek, ami bármikor mozgósítható. A kormány mindennek ellenére hatmilliárd forintot megszavazott a Lánchíd felújítására, ez továbbra is áll a főváros rendelkezésére

– mondta a miniszterelnök, aki szerint Mekk mesterekkel nehéz eredményesen dolgozni. A Lánchíd felújításához nem a pénz, hanem a szakértelem hiányzik.

Varju László, a DK képviselője a miniszterelnöknek feltett kérdésében érdeklődött, miért vontak el pénzt a munkásokat védő szakszervezetektől. Varju László hangsúlyozta, a kormány zsarolja és fenyegeti a szakszervezeteket, és diktatúra van hazánkban. Így akarja elhallgattatni az embereket? – tette fel a kérdést Varju László a miniszterelnöknek.

A miniszterelnök azt válaszolta, örömmel vizsgálják meg, hogy a szakszervezeteknek jusson-e több pénz a költségvetésből.

Keresztes László Lóránt (LMP) a vasúti mellékvonalak tervezett bezárásáról kérdezte a kormányfőt, illetve arról, miért titkosították a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló szerződést.

Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott, hogy

Magyarországon tíz éve vidékbarát kormányzás zajlik, a magyar vidéket az LMP-nek nem kell megvédnie.

– Ma Magyarországon a vasúti közlekedésben járványügyi menetrend van, és amíg ez a helyzet fennáll, addig ez marad, és ha véget ért ez a helyzet, akkor minden döntést felülvizsgálunk – mondta a kormányfő, aki szerint inkorrekt titkosításról beszélni a Budapest–Belgrád vasútfejlesztéssel kapcsolatban, amit nemzetközi szerződés garantál.

Budapestet Belgráddal összekötni geopolitikai kérdés, és ugyanígy geostratégiai jelentősége van Budapestet összekötni Kolozsvárral és Bukaresttel – mutatott rá a kormányfő.

Szabó Tímea szerint ötszázezer munkanélküli van Magyarországon, és arról kérdezte a miniszterelnököt, Mészáros Lőrinc vett-e föl bértámogatást, mielőtt elbocsátott egyik vállalatától több mint nyolcszáz embert. A kormány a járvány alatt is csak az oligarcháit tömte – vélekedett a politikus.

Minden munkahely-támogatás normatív, akár Mészárosnak, akár Leisztingernek hívják a vállalatvezetőt – válaszolta a miniszterelnök,

aki súlyos dolognak nevezte, hogy össze-vissza beszél a képviselő a munkanélküliségről. Tudatlanságról tesz tanúbizonyságot az, aki szerint félmillió ember vesztette el munkáját a járvány alatt. Orbán Viktor elmondta: a járvány előtt 4,5 millió ember dolgozott, ma pedig 4 millió 370 ezer, tehát a különbség 130 ezer. Orbán Viktor megismételte: amennyi munkahelyet a járvány megszüntetett, annyit fognak teremteni.

Bencsik János független képviselő a miniszterelnököt annak kapcsán kérdezte, hogy a Magyar Művészeti Akadémiának van olyan tagja, aki a Ceaușescu diktatúra idején a román titkosszolgálatnak dolgozott. Hogyan lehetséges az, hogy akadémiai tagsága van egy volt ügynöknek – tette fel a kérdést a képviselő. Hogyan fér bele a régi vágású kereszténydemokráciába volt ügynökök és besúgók kitartása?

Válaszában Orbán Viktor arról beszélt, előzetesen azt a kérdést kapta Bencsik Jánostól: Hogyan tovább? A konkrét ügyben viszont tájékozódni fog, és megadja a választ – mondta a miniszterelnök.

Viszonválaszában a független képviselő elmondta: egykor hitt Orbán Viktor szavainak. – Az én álmom a polgári Magyarország volt – mondta Bencsik János, és kiemelte, Orbán Viktor elvette az emberektől ezt az álmot, és kormányzása megszentségtelenítette azokat az értékeket, amelyeket sok ember magáénak vall. A miniszterelnök úgy reagált: annak idején Kovács Béla orosz kapcsolatai nem zavarták az akkoriban jobbikos Bencsik Jánost.

– Most a Soros 2.0-nál járunk, a választások előtt lesz majd 3.0? – kérdezte a kormányfőtől Jakab Péter. A Jobbik frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy „nem tudjuk eldönteni, hogy a magyarokat nézi hülyének, vagy ön az”, majd úgy folytatta, hogy a „Soros-propagandából hatalmat lehet építeni, de országot nem”.

Kövér László házelnök rendre intette Jakabot, mondván, hogy a politikus az országgyűlésben van, „nem egy kocsmában a jobbikos haverjaival”.

– Az első kérdés, amit tisztáznunk kell, hogy van ott még valaki? – kérdezett vissza Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ezeknek a felszólalásoknak megvan a funkciója, jelen esetben az, hogy a Jobbik vezetője esküt tett Soros Györgynek. Orbán szerint Jakab „rendkívül faragatlan beszédmódban” teszi fel a kérdéseit, ezért azt javasolta neki, hogy próbáljon felnőni Bajcsy, Nagyatádi vagy Apponyi szintjére, akiknek a helyén ül.

Jakab Péter minderre annyit tudott reagálni, hogy „sértődősek most a tolvajok”, amiért Kövér László elvette tőle a szót.

Bősz Anett felszólalásában arról beszélt: egyes iskolák teljesen elgettósodtak, hazánkban tömegek nőnek fel úgy, hogy a köztük meglévő különbségek nem csökkennek, hanem növekednek. Ez a feszültség a képviselő szerint a kormány kirekesztő szemlélete miatt van, amit nem old meg az iskolaőrség bevezetése. – Ezt a problémát nem lehet bilincsel és gumibottal megoldani – mondta Bősz Anett, és megkérdezte a miniszterelnököt, hogyan juthatott idáig az ország?

Válaszában Orbán Viktor elmondta:

Magyarországon ma a világ legmodernebb gyárai működnek, és ezeket a gyárakat azok a munkások működtetik, akik a magyar iskolarendszerből kerültek ki.

A miniszterelnök elmondta: nem lehet azt mondani, hogy rossz egy ilyen ország iskolarendszere. Több megbecsülést kérnék öntől az oktatási rendszerrel kapcsolatban – mondta Orbán Viktor, és kifejtette, valóban küszködik az ország a legszegényebbek integrációjának problémájával. Számos helyen szükséges az iskolaőrség bevezetése, mert az állapotok elvadultak – mondta a miniszterelnök, aki szerint a pedagógusokat és a diákokat meg kell védeni azoktól, akik elvadultak.

Bősz Anett úgy reagált, a meg nem hallgatásból eredő problémák okozzák az integrációs nehézséget. Arról is beszélt, hogy az autista gyerekek szülei aggódnak, hogy az ő gyerekeik ellen is fellépnek majd az iskolaőrök. Viszonválaszában Orbán Viktor úgy fogalmazott, a felzárkózáshoz először tanulni kell, aztán dolgozni. Így van esélye arra a gyerekeknek, hogy jobb életük legyen a szüleikénél. A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy egy szülő fizikailag fenyegesse az iskolában a tanárt. – A tanulás és a munka is a rendezettségnél és a fegyelemnél kezdődik – mondta Orbán Viktor.