Az uniós bírálatok súrolják a rasszizmus határát

Ostoba és hajmeresztő logika alapján döntik a szobrokat Nyugat-Európában, és Magyarországgal szemben is előítéletes, a rasszizmus határát súroló kampány zajlik Brüsszelben – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az Euronewsnak adott interjúban.

Strasbourg, 2019. július 16. Deutsch Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselõje az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Tehát jóérzésű baloldali és jóérzésű liberális közéleti emberek is felemelik a szavukat. Még egyszer mondom, nem a rasszizmus elleni fellépésről beszélünk most, nem az egyenlőtlenségek elleni küzdelemről, hanem arról, hogy valójában a rasszizmus elleni fellépés jegyében elfogadható-e, hogy Kolumbusz-szobrokat döntögetnek szerte a világon. Megítélésem szerint ez költői túlzás, és leginkább a Mao Ce-tung vezette kommunista Kínai Népköztársaságnak a kulturális forradalom során elkövetett és a világ kulturális örökségét támadó fellépésére hasonlít.

– A magyarországi veszélyhelyzeti törvény az európai viták kereszttüzébe került. Nyilván kiderült az elmúlt két hónapban, hogy Magyarországból nem lett diktatúra. Viszont az is kiderült, hogy azért válthatott ki ennyi vitát ez a jogszabálytervezet, mert az Orbán-kormánnyal szemben Európában az elmúlt tíz évben nagyon megcsappant a bizalom. Mit gondol, mi a tanulsága ennek a vitának?

– Nem a bizalom csappant meg, hanem elfogadhatóvá vált Európában, hogy egy országgal, egy országban élő polgárokkal, egy nemzettel vagy éppenséggel egy kormánnyal vagy egy politikai családdal szemben durván előítéletesen lehet viselkedni. Amikor az első kérdésében ön a rasszizmus elleni fellépésről beszélt, akkor azt tudom mondani, hogy a rasszizmust súroló az a gyakorlat, ami Európa-szerte a mainstream politikai szereplők körében, az őket támogató megmondóemberek és az ő gondolataikat szajkózó sajtónyilvánosságban bevetté vált. A lehető legdurvább előítéletek mentén kollektív bűnösséget hirdetve, egyes országokat, kormányokat, nemzeteket immár gondolatbűnökkel megvádolva lehet fellépni. Nem a bizalomról, hanem a Magyarországot is érintő, a rasszizmus határát súroló gondolkodásmódról van szó.

Pedig az európai értékek között szerepel az, hogy nem lehet előítéletesen viselkedni, nem lehet kollektív bűnösséget kiáltani és nem lehet egyes nemzeteket ab ovo bűnösnek kikiáltva megfogalmazni a politikai nézeteinket. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azon kevesek közé tartozott, aki elolvasta ezt a törvényt, és képes volt tárgyilagosan nyilatkozni. Ő azt mondta, hogy jogilag semmilyen tekintetben nem ellentétes az európai értékekkel és az európai jogi normákkal ez a jogszabály. Eközben azok, akik a rasszizmust súroló politikai előítéletesség jegyében nyilatkoztak Magyarországról, a Fideszről, a magyar miniszterelnökről, azok pedig azon versenyeztek egymással, hogyan lehet a valóságtól egyre távolabbi, egyre hajmeresztőbb megnyilatkozásokat megfogalmazni. A tények azonban cáfolták a durva fake newsra épülő megnyilatkozásokat. Magyarország egy normálisan és tisztességesen működő európai demokrácia, és Magyarországon jóval rövidebb ideig lesz majd érvényben rendkívüli jogrend, mint más országokban.

A teljes interjút ITT olvashatják el.