Tehát jóérzésű baloldali és jóérzésű liberális közéleti emberek is felemelik a szavukat. Még egyszer mondom, nem a rasszizmus elleni fellépésről beszélünk most, nem az egyenlőtlenségek elleni küzdelemről, hanem arról, hogy valójában a rasszizmus elleni fellépés jegyében elfogadható-e, hogy Kolumbusz-szobrokat döntögetnek szerte a világon. Megítélésem szerint ez költői túlzás, és leginkább a Mao Ce-tung vezette kommunista Kínai Népköztársaságnak a kulturális forradalom során elkövetett és a világ kulturális örökségét támadó fellépésére hasonlít.
– A magyarországi veszélyhelyzeti törvény az európai viták kereszttüzébe került. Nyilván kiderült az elmúlt két hónapban, hogy Magyarországból nem lett diktatúra. Viszont az is kiderült, hogy azért válthatott ki ennyi vitát ez a jogszabálytervezet, mert az Orbán-kormánnyal szemben Európában az elmúlt tíz évben nagyon megcsappant a bizalom. Mit gondol, mi a tanulsága ennek a vitának?
– Nem a bizalom csappant meg, hanem elfogadhatóvá vált Európában, hogy egy országgal, egy országban élő polgárokkal, egy nemzettel vagy éppenséggel egy kormánnyal vagy egy politikai családdal szemben durván előítéletesen lehet viselkedni. Amikor az első kérdésében ön a rasszizmus elleni fellépésről beszélt, akkor azt tudom mondani, hogy a rasszizmust súroló az a gyakorlat, ami Európa-szerte a mainstream politikai szereplők körében, az őket támogató megmondóemberek és az ő gondolataikat szajkózó sajtónyilvánosságban bevetté vált. A lehető legdurvább előítéletek mentén kollektív bűnösséget hirdetve, egyes országokat, kormányokat, nemzeteket immár gondolatbűnökkel megvádolva lehet fellépni. Nem a bizalomról, hanem a Magyarországot is érintő, a rasszizmus határát súroló gondolkodásmódról van szó.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!