Babacsomagokat adott át Délvidéken a Katolikus Karitász

A csomagokat a történelmi Magyarország határvidékén, ahol még őrzik a magyar nyelvet, 34 édesanya kapja meg.

Babacsomagokat ajándékoz Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken a Katolikus Karitász a nemzeti összetartozás napja alkalmából, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján. A babaápolási szerekkel, pelenkával és csecsemőruhával a 2020-ban született és születendő gyermekek édesanyjának kívánnak segítséget nyújtani a születést követő hónapokban.

Szerda délelőtt a délvidéki Muzslyán adták át az első babacsomagokat, emellett Écsy Gábor atya, a Katolikus Karitász országos igazgatója és Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos tájékoztatást adott a kezdeményezés részleteiről és folytatásáról. A babacsomagokat a történelmi Magyarország határvidékén, ahol még őrzik a magyar nyelvet, összesen 34 édesanya kapja meg, az ajándékok a kárpátaljai Gyertyánligetre és Kőrösmezőre, illetve az erdélyi Gyimesbükkre jutnak még el.

Écsy Gábor atya a Magyar Nemzetnek kifejtette: a kezdeményezést azért hívták életre, mert az orvosmissziók és a beiskolázási programok során azt tapasztalták, hogy elsősorban Kárpátalján és Délvidéken nagy szükség van a magyarság megerősítésére és támogatására, hogy a szülőföldjükön tudjanak maradni, meg tudják őrizni anyanyelvüket, és a hagyományaikat tudják ápolni. – Ezt kívánjuk erősíteni az átadott babacsomagokkal, amelyekkel a magyar gyerekek neveléséhez adunk támogatást. S kifejezzük a hálánkat és köszönetünket, hogy életet adnak a gyermekeknek, magyarul nevelik őket, magyarul imádkoznak, és magyar közösségekbe járnak – fejtette ki Écsy Gábor atya. Szavai szerint azt a szeretetet is ki szerették volna fejezni a babacsomagokkal, amivel az anyaország fordul a határon túl élők felé.

– A gesztust egyrészt az élet tisztelete és védelme motiválta, másrészt az, hogy egy nappal a centenárium előtt elismerjük, a szórványban is kitartottak a magyarok az elmúlt száz esztendőben, és még mindig magyarul tudunk beszélni, illetve közös magyar jövőt tudunk álmodni a 21. században – hangsúlyozta lapunknak Grezsa István. A politikus kiemelte, hogy bár Trianon veszteségeit magunkkal kell hordoznunk, de a centenárium üzenetének mindenképpen a jövőről kell szólnia. – Mi nemcsak a honfitársaink felé nyújtjuk a kezünket, hogy összetartozunk, hanem a másik kezünket, Németh László szavait idézve, kinyújthatjuk a velünk élő tejtestvér népek felé. Ajánlatot tehetünk nekik, hogy Trianont nem elfeledve és nem félremagyarázva, írjuk felül a nemzeti türelmetlenségek időszakát, és folytassunk egy közös érdekeken alapuló együttműködést, amelynek mindannyian nyertesei lehetünk Kelet-Európában, sőt ami által akár a nyugat-európai életet is képesek lehetünk megújítani – mutatott rá Grezsa István.