Az értékeléseket az igazgatók, igazgatóhelyettesek végezték, hiszen ők ismerik legjobban a kollégák munkáját. Jól látható, hogy az igazgatók általában nagyon komolyan vették a differenciálást, és fontosnak tartották, hogy az értékelést megbeszéljék a kollégákkal. Országos összesítésben a legmagasabb pontszámot a képzettség kapta, míg a legalacsonyabbat az innovációs tevékenység. Ebből is kitűnik, hogy az intézményvezetők elkötelezettek a minőség és a megújulás mellett, hiszen itt várnak el fejlődést kollégáiktól.
A helyettes államtitkár példaképpen elmondta, hogy egy mesterpedagógus, aki jelenleg 416 150 forintos alapilletménye mellé 55 825 Ft osztályfőnöki pótlékot kap, 46 pontos minősítési eredménnyel (vagyis átlagos teljesítmény esetén) mostantól 534 057 forintos alapbérre számíthat, ami – ha továbbra is osztályfőnök marad – kiegészül még az ezzel járó többletfeladat juttatásával. Így a teljes fizetése július 1-jétől 589 882 Ft, ami összességében 110 ezer forintos béremelést jelent. Ugyanebben az intézményben egy fiatal tanár pótlék nélkül, ám magasabb, 55 pontos teljesítménnyel, az eddigi 210 600 forintos fizetése helyett 372 400 forint alapbért kap, ez mintegy 77 százalékos béremelést jelent.
Fotó: Teknős Miklós
– A kollégák elégedettségét jól példázza, hogy egy nyolcszáz oktatót foglalkoztató szakképzési centrumból mindössze négyen kérték, hogy tárgyalhassanak a bérajánlatról – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Kitért arra is, hogy nem tesznek különbséget a gyakorlati és a közismereti oktatók között, mindenki ugyanolyan státusba kerül. A juttatások mértékét az elvégzett munka mennyisége és minősége határozza meg.
Pölöskei Gáborné határozottan cáfolta azt a szakszervezeti állítást, hogy a növekmény mértéke nem éri el a korábban ígért harminc százalékot. Sokan kaptak az átlagosnál jóval nagyobb béremelést, csak nem biztos, hogy ők a szakképzésben amúgy szerény támogatottsággal rendelkező érdekképviseletek látókörébe kerülnek. A júliustól életbe lépő béremelés egyébként országos szinten 32 ezer oktatót érint, minderre éves szinten 35 milliárd forint többletforrást különít el a kormány. – A szakképzés megújításának fontos eleme az oktatók fokozottabb anyagi megbecsülése. Az intézkedések a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer létrejöttét garantálják, amelynek kedvező hatásait közvetve a tanulók is érzik majd. A magyar oktatás rendszerében ilyen mértékű, teljesítményalapú béremelésre még nem volt példa – zárta szavait Pölöskei Gáborné.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!