Sziszeki csata: fényes győzelem a törökök felett

Az oszmán csapatok jelentős veszteséget szenvedtek el, amelynek pontos mértékéről nincs sok forrás.

Miután tevékenységének semmilyen következménye nem lett, így Haszán vérszemet kapott és 1593-ban új támadás előkészítésébe fogott. Az előző évben már megszerezte Bihácsot és Hrasztovicát, amelyeket a Habsburgok követelésének dacára, nem volt hajlandó visszaadni. 1593 júniusában a Száva–Kulpa összefolyásánál található sziszeki várat vette célba, amelyet korábban már többször is megtámadott. Haszán pasa 1593. június 15-én egy jelentős számú, egyes becslések szerint 12–16 ezer főből álló sereggel megkezdte a vár ostromát, amely nem tartott sokáig, mert hat nappal később, június 22-én megjelent az Erdődy Tamás horvát bán, valamint Andreas Auersperg és Ruprecht Eggenberg vezette felmentő sereg. Noha ez a sereg feleakkora lehetett, mint az oszmán had, mégis fényes győzelmet aratott a törökök felett. Az ütközet során elesett Haszán pasa, s vele együtt Mehmed hercegovinai bég is. Az oszmán csapatok pedig jelentős veszteséget szenvedtek el, amelynek pontos mértékéről nincs sok forrás.

Haszán pasa vereségének a híre nem egészen két hét múlva érkezett meg Konstantinápolyba, ahol a szultáni tanács tagjai III. Murád szultán (1574–1595) parancsára szinte azonnal megtárgyalták a teendőket, és július 4-én hadat üzentek I. Rudolfnak.

Ezzel a lépéssel Haszán pasa helyi magánháborújából egy hatalmas nemzetközi konfliktus kerekedett, amelynek egyik legfőbb színterévé a Magyar Királyság vált. A nagyvezír, Szinán pasa vezetésével hamarosan megindultak az oszmán hadak, s az év második felében több erődöt – köztük Veszprémet és Palotát – bevettek. A rákövetkező évben Szinán csapatai elfoglalták Győrt, majd Pápát is. Ugyan váltakozó sikerrel zajló harcokban a keresztény seregek is számos győzelmet arattak, de összességében az elhúzódó háború hatalmas terheket rótt a Magyar Királyság, később pedig az Erdélyi Fejedelemség lakosságára.

Katkó Gáspár