Horthy Miklósnak az amerikai Universal Service részére adott interjúját átveszik a hazai lapok. „Ez a béke teljesen felbontja a Duna-medence ezer éven át kialakult természetes rendjét, és Közép-Európába ülteti a Balkánt. Darabokra szakít egy virágzó országot, amely történelme egész folyamán mindig a Nyugat védelmében vérzett. […] Ez a béke ellentmond mindannak, amit az entente a háború folyamán legfőbb elv gyanánt hirdetett. […] A népek önrendelkezési jogának elve egyetlen pontban sem nyert alkalmazást.” A kormányzó az Associated Pressnek (AP) pedig úgy nyilatkozik: „Menjen ön, uram, az országban bárhová, azt fogja látni, hogy a hadseregben teljes a fegyelem. […] A szomszéd államok, sajnos, üldözik a magyarokat, akik most alattvalóikká lettek. De én bizonyos vagyok abban, hogy régi jólétünk vissza fog térni. A szövetségesek ideküldött megbízottai nem győzték eléggé bámulni Budapest építészeti szépségét, kultúráját és iparát, amely most életre fog kelni. […] A külföld már most tudatára ébred annak, hogy Magyarország kitűnő terület beruházásokra.” New Yorkból jelentik: „Horthy Miklós kormányzónak az Associated Press munkatársa előtt tett nyilatkozatait az amerikai sajtó igen kedvezően fogadta és az amerikai hírlapok nagy része vezető helyen közölte.”
Elkészül a népbiztosok elleni vádirat, amelyről a 8 Órai Ujság is beszámol. „A budapesti királyi ügyészség ma terjesztette be azt a vádindítványát a budapesti büntetőtörvényszék elnökéhez, amely az itt fogva levő tíz vádlott ellen irányul: Vantus Károly, Haubrich József, Bokányi Dezső, Bajáki Ferenc, Dovcsák Antal, Nyisztor György, Ágoston Péter, Kalmár Henrik, Kelen József és dr. Szabados Sándor. […] A fő vád mind a tíz vádlott ellen felségsértés, lázadás és gyilkosság bűntettére vonatkozik. […] A népbiztosok mint a forradalmi kormányzótanács tagjai részt vettek az 1919. évi március 20-áról keltezett és a hivatalos lapban március 24-én megjelent I. számú azon rendelet megalkotásában, kibocsátásában és végrehajtásában, amely kimondotta, hogy aki a tanácsköztársaság parancsainak fegyveresen ellenszegül vagy aki a tanácsköztársaság ellen felkelést szít, halállal büntetendő. E rendelet nyomán keletkeztek aztán a bolsevista gyilkosságok. Részt vettek a népbiztosok annak a határozatnak a meghozatalában is, amely az oroszországi és budapesti szereplése révén hírhedtté vált Szamuely Tibort bízta meg a tiszántúli Vörös Hadsereg mögött a »rend« és »fegyelem« fenntartásával, és felhatalmazta ezt a vérszomjas embert arra, hogy a forradalmi törvényszék mellőzésével is bárminemű eszközt igénybe vegyen. A vádirat a tíz népbiztost mint felbujtót 129 rendbeli gyilkosság bűntettével vádolja meg.”