Fotó: kormany.hu/Árvay Károly
Kitért arra is, hogy a változások nyomán hangsúlyosabbá válik a tanulóközpontú, jelenségalapú, aktív tanulás támogatása és az olyan képességfejlesztés, amely jobban figyelembe veszi az egyéni fejlődést. Az életközösségek leírásáról inkább a vizsgálatukra helyeződik a hangsúly, így lehetőség nyílik az önálló kutatásra, az élmény alapú tanulásra, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásra.
Fontos célkitűzés az is, hogy a gyerekek ne csak értsék, hanem meg is szeressék a természettudományos tárgyakat. Ennek megfelelően a korábbinál több olyan téma is bekerült a tananyagba, ami közel áll a kamaszok érdeklődéséhez. Az emberi bőr témájánál például a tetoválások és a testmódosítások is szóba kerülnek az órán. Változatlanul kiemelt témakör az emberi szervezet felépítése és működése, de sok idő jut a fenntarthatóságra, illetve a Föld és a Kárpát-medence értékeinek megismerésére is. Az ismeret átadása helyett a megismerés és a problémamegoldás kerül előtérbe, a biológiaórákat ezért sok-sok természettudományos vizsgálat színesíti. – Van például olyan gyakorlat, amikor a különböző élelmiszerek zsírtartalmát vizsgálhatják meg a tanulók, míg a „Válj szakértővé!” típusú feladat a vírusterjedés modellezéséről is szól. Egy másik fejezetben a szén körforgását elemzik a tanulók, ami a globális éghajlatváltozás és az élővilág működése közötti összefüggések megértését segíti – sorolta a tankönyvszerző.
Veres Gábor kiemelte, hogy a kerettanterv alapján némileg csökkent a tananyag, bár nem olyan jelentős mértékben, mint a fizika vagy a kémia esetében. Az átdolgozások részben a korábbi tankönyvek ábraanyagát használták fel, de számos új kép és grafika is került a kötetekbe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!