– A cél az, hogy a tanuló a formai leírás helyett a tartalomra koncentráljon, a kreatív gondolkodása fejlődjön. Csak a kilencedikes tankönyvben találkoznak először a diákok „hagyományos” programozási eszközökkel, de ott is egy könnyen kezelhető, az iparban és az oktatásban elterjedt programozási nyelvet ismernek meg – hangsúlyozza Farkas Csaba.
A szakember konkrét feladatokat is említett, az ötödikesek például megtanítanak az órán egy robotot arra, hogyan találjon ki a labirintusból, vezérlőeszközöket taníthatnak kő-papír-ollót játszani, bemutatót készítenek a Kis Göncölről és a marathóni csatáról, útvonalat terveznek az internet segítségével, emellett megtanulják azt is, hogyan járjanak el internetes zaklatás esetén.
Kilencedikben a diákok többek között körlevelet írnak a felvételi vizsga eredményéről, tanulmányt készítenek Budapestről, videót állítanak össze a gesztenyefa virágzásáról, optikai csalódásokat ábrázolnak, elkészítik a BKK logóját, programot írnak a magasabb fokú egyenletek megoldásához, weblapot készítenek egy kutyafajta bemutatásához, elemzik saját osztályuk statisztikai adatait és diagramon ábrázolják a Föld népességének változását – mutatja be a tankönyvben szereplő gyakorlatokat a fejlesztő.

Nagyon fontos változtatás lesz a korábbiakhoz képest, hogy a tankönyvekben az elméleti háttér kicsit visszaszorul, legalábbis csak az adott feladathoz kapcsolódóan, és csupán a szükséges mértékben jelenik meg. – A tanítási órákon a gyerekek hétköznapi környezetükből származó vagy iskolai problémákhoz kapcsolódó feladatokkal dolgoznak, a füzet és a toll használata – hagyományos értelemben – fölösleges. Így az elméleti összefoglaló rész olvasmányszerűen a tankönyvek végére került, a tanmenetekben erre külön óraszám nem is fog megjelenni – hangsúlyozta Farkas Csaba, kiemelve: nem eszközt, hanem gondolkodásmódot kell tanítani. Ezért amennyire lehetséges, a tankönyvekben a szöveg megfogalmazása szoftverfüggetlen vagy éppen többféle szoftvert mutat be párhuzamosan, illetve online szoftvermegoldást is szerepeltet. – Egy másik fontos elvárás, hogy a diákok aktív tudást szerezzenek, tehát gyakorlati példákon át ismerkednek meg a tantervi elemekkel, és alapozás után a témaközi, a tantárgyközi és a projektjellegű feladatok fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak – mutatott rá a szakember.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!