Ahol a füzet és a toll már felesleges

Eltűnnek a következő tanévtől a hagyományos informatikaórák, a tantárgy helyét a tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra veszi át az új tantervi szabályozás értelmében. – Nem pusztán az elnevezés lett más, a tananyag változása olyan mértékű, hogy teljesen új tankönyvsorozat készül az általános iskola 3. osztályától a gimnáziumok 11. évfolyamáig. Ebből eddig – a kerettantervek bevezetésének üteméhez igazodva – az ötödikes és a kilencedikes tankönyv készült el, de már megkezdődött a hatodikos és tizedikes tankönyvek tervezése is – magyarázza lapunknak Farkas Csaba tananyagfejlesztő.

Mint mondja, a digitális átalakulás komoly kihívást jelent minden ország oktatási rendszerének. Ahhoz ugyanis, hogy a tanulók sikeresen érvényesüljenek a társadalmi életben és megfeleljenek a gazdaság munkaerőpiaci elvárásainak, el kell sajátítaniuk a felmerülő problémák digitális eszközökkel történő megoldását. Ráadásul miközben a szakmák átalakulnak, folyamatosan jelennek meg olyan új, digitális eszközöket használó munkahelyek, amelyekről korábban még csak elképzelésünk sem volt. A digitális átalakulásnak van egy kulturális vonzata is: megváltoztatta szókincsünket, befolyásolja életmódunkat, kommunikációs kultúránkat.

Az új tananyag három fő témakör köré épül: ezek a digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), a problémamegoldás (algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelés) és az információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák).

– A 2013-as kerettantervekben a problémamegoldás, különösen az algoritmizálás-kódolás témaköre, háttérbe szorult. Pedig éppen ez az a terület, amely fejleszti a logikus gondolkodást, a kreativitást, az együttműködést, a problémák digitális eszközökkel való megoldását, illetve megkönnyíti elvárásaink megfogalmazását az informatikus szakemberek részére. A legfontosabb változás az új tankönyvekben ezért az algoritmizálás-kódolás témakörének megerősítése, továbbá az információs technológiák hangsúlyosabb megjelenítése – fogalmazott a szakember, hozzátéve: fókuszba kerül a „tevékenykedtetés” módszere, vagyis a gyerekek nem a számítógép előtt ülnek és programsorokat írnak, hanem játszva-kísérletezve tanulnak, alsó tagozaton például padlórobotok segítségével.

– A cél az, hogy a tanuló a formai leírás helyett a tartalomra koncentráljon, a kreatív gondolkodása fejlődjön. Csak a kilencedikes tankönyvben találkoznak először a diákok „hagyományos” programozási eszközökkel, de ott is egy könnyen kezelhető, az iparban és az oktatásban elterjedt programozási nyelvet ismernek meg – hangsúlyozza Farkas Csaba.

A szakember konkrét feladatokat is említett, az ötödikesek például megtanítanak az órán egy robotot arra, hogyan találjon ki a labirintusból, vezérlőeszközöket taníthatnak kő-papír-ollót játszani, bemutatót készítenek a Kis Göncölről és a marathóni csatáról, útvonalat terveznek az internet segítségével, emellett megtanulják azt is, hogyan járjanak el internetes zaklatás esetén.

Kilencedikben a diákok többek között körlevelet írnak a felvételi vizsga eredményéről, tanulmányt készítenek Budapestről, videót állítanak össze a gesztenyefa virágzásáról, optikai csalódásokat ábrázolnak, elkészítik a BKK logóját, programot írnak a magasabb fokú egyenletek megoldásához, weblapot készítenek egy kutyafajta bemutatásához, elemzik saját osztályuk statisztikai adatait és diagramon ábrázolják a Föld népességének változását – mutatja be a tankönyvben szereplő gyakorlatokat a fejlesztő.

Fotó: MTI

Nagyon fontos változtatás lesz a korábbiakhoz képest, hogy a tankönyvekben az elméleti háttér kicsit visszaszorul, legalábbis csak az adott feladathoz kapcsolódóan, és csupán a szükséges mértékben jelenik meg. – A tanítási órákon a gyerekek hétköznapi környezetükből származó vagy iskolai problémákhoz kapcsolódó feladatokkal dolgoznak, a füzet és a toll használata – hagyományos értelemben – fölösleges. Így az elméleti összefoglaló rész olvasmányszerűen a tankönyvek végére került, a tanmenetekben erre külön óraszám nem is fog megjelenni – hangsúlyozta Farkas Csaba, kiemelve: nem eszközt, hanem gondolkodásmódot kell tanítani. Ezért amennyire lehetséges, a tankönyvekben a szöveg megfogalmazása szoftverfüggetlen vagy éppen többféle szoftvert mutat be párhuzamosan, illetve online szoftvermegoldást is szerepeltet. – Egy másik fontos elvárás, hogy a diákok aktív tudást szerezzenek, tehát gyakorlati példákon át ismerkednek meg a tantervi elemekkel, és alapozás után a témaközi, a tantárgyközi és a projektjellegű feladatok fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak – mutatott rá a szakember.

A kész tankönyvek a Tankonyvkatalogus.hu oldalon elérhetők digitálisan is, így a tanárok már a nyár folyamán megismerkedhetnek vele. A weboldalról hamarosan letölthetők lesznek a mintapéldák és a kitűzött feladatok megoldásához szükséges forrásállományok is, ami a tankönyvek közvetlen tanórai használatát segíti – fűzte hozzá Farkas Csaba.