Folytatódik a vita az Igazságügyi Palotáról

Az igazságszolgáltatás legfelső fórumát 1949-ben tették ki az 1896-ban épült, a Parlamenttel szemben elhelyezkedő, Kossuth téri Igazságügyi Palotából. A palota Alkotmány utcai szárnyépületében – ahol az 1930-as években Rákosi Mátyást szabadságvesztésre ítélték – Rákosi hatvanadik születésnapján, 1952-ben a Munkásmozgalmi Intézet, később a Párttörténeti Intézet, végül a Politikatörténeti Intézet (PTI) kapott helyet. Egyes közlések szerint értékes iratanyagokat tárolnak itt, főleg kutatási célból.

Többévi pereskedés és a legkülönfélébb álláspontok ütköztetése után, 2018 novemberében a Kúria felülvizsgálati tanácsa adta meg a helyzet jogi minősítését. Úgy döntött, hogy a magyar állam és a PTI között ingyenes használati szerződés, vagyis haszonkölcsön-szerződés jött létre 1990-ben, s ez felmondható. Ezután a felmondás megtörtént, az alsófokú bíróságok elrendelték az épületszárny kiürítését. Ezek után fordult a PTI a Kúriához.

A Politikatörténeti Intézet kérte, először is döntsék el, befogadható-e a kérelme, s ha igen, helyezzék hatályon kívül az épület kiürítéséről szóló első- és másodfokú ítéletet. Kérelmezte továbbá, hogy a végleges döntésig függesszék fel a távozásra kötelező bírói határozatok végrehajtását. Úgy tudjuk, hogy a kérelem befogadásáról napokon belül döntenek, hiszen augusztus 20-ával véget ért az ítélkezési szünet. A későbbiekben az ügy a maga egészében is lezárulhat, s ezzel valószínűleg befejeződik a rendszerváltozást követő időszak egyik legnagyobb vagyonjogi vitája.

Nemsokára kiderül, hogy a PTI-nek vissza kell-e adnia a Kossuth téri épületrészt
Fotó: Bach Máté

A PTI kiköltözése és a Néprajzi Múzeum távozása esetén egyébként az összességében 15 ezer négyzetméter alapterületű, állami tulajdonú márványpalotát visszakapná eredeti használója, a Kúria. Visszaköltözhetne az épületbe Justitia carrarai márványból készült szobra is, amelyet 1949-ben szintén eltávolítottak onnan, és amely jelenleg a Kúria Markó utcai épületében található.