Bár a pótfelvételin főként fizetős szakokat hirdetnek meg az egyetemek, a járványhelyzetre tekintettel most országszerte lesznek ingyenes férőhelyek is. Az agrár, államtudományi, gazdaságtudományi, informatikai, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógus, valamint a társadalomtudományi területeken ezért érdemes nekivágni a pótfelvételinek. Az eljárás augusztus 9-ig, azaz vasárnap éjfélig tart, és nemcsak az a 23 ezer fiatal vehet rajta részt, aki első körben kiesett, hanem azok is, akik nem adtak be jelentkezést februárban. A ponthatárok legkésőbb augusztus 28-ig derülnek ki.
Azonos pontszámmal
A fiatalok több száz képzés közül válogathatnak, országosan több tízezer férőhely várja őket. A pontos választék a Felvi.hu-n böngészhető.
Az Oktatási Hivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy a második körben már csak egy szakot lehet megjelölni, és sehol nem lesz alacsonyabb pontszám annál, amit a rendes eljárásban megállapítottak. Amennyiben a választott szakon alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgát írnak elő, azt a pótfelvételi hirdetményben jelzik, az idő rövidsége miatt ugyanakkor külön behívó levelet általában nem küldenek – tették hozzá.

Fotó: Havran Zoltán
Megírtuk, az idén mintegy húszezer fővel jelentkeztek kevesebben a felsőoktatásba, ezért is kapnak a szokásosnál többen lehetőséget a póteljárásban. Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora azt mondta a Magyar Nemzetnek, elsősorban az emelt szintű érettségi felvételi követelménnyé tétele miatt csappant meg az érdeklődés.
Országos trend
– A visszaesés nem egyenletes, ezzel kapcsolatban nálunk is az országos trend érvényesült. Azokon a szakokon, ahol jellemzően eddig is megkövetelték az emelt érettségit, például a bölcsész-, társadalomtudományi területen, nem volt változás a jelentkezők számában. A közgazdászhallgatók ugyanakkor mintegy húsz százalékkal kevesebben jöttek, mivel itt eddig elég volt a középszintű érettségi, és a köznevelési intézmények nem mindenhol tudtak megfelelően reagálni az új követelmény megjelenésére – fogalmazott Szabó Péter, aki szerint jó döntés volt, hogy a középfokú nyelvvizsga végül mégsem lett bemeneti feltétel. – Egyetértek a céllal, hogy a társadalomnak sokkal magasabb szinten kell idegen nyelveket beszélnie, a későbbiekben elő is kell írni a felvételin a nyelvtudást, most viszont még nem tartunk itt – jegyezte meg.