A család a nemzet legjobb befektetése

A magyar emberek a pandémia és a háborús helyzet ellenére is alapvetően elégedettek az életükkel – derült ki a lelki egészség világnapja alkalmából rendezett műhelykonferencián, amelyen a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) A magyarok közérzete az elmúlt két évben című kutatását mutatták be. Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, egyértelműen látszik, hogy a családban élők boldogságszintje nagyobb, a betegségekkel való megküzdésük hatékonyabb, Fűrész Tünde, a KINCS elnöke pedig hangsúlyozta, Magyarország társadalmi és politikai érettsége folyamatos erősödésben és fejlődésben van.

A test és a lélek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár a Lelki Egészség Világnapja alkalmából rendezett műhelykonferencián, amelyen a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért A magyarok közérzete az elmúlt két évben című kutatását mutatták be. 

Beneda Attila elmondta, a kormányzat tudja, hogy erős családokból épülhet fel az erős nemzet, ezért a kormányzat igyekszik biztosítani a kereteket az egyének és főként a nők kiteljesedéséhez. Mint fogalmazott, az ő stabilitásuk nemcsak szűk családjukra, de az egész társadalomra visszahat. 

Beszéde végén a helyettes államtitkár a 2010 óta fontosabb családügyi intézkedések között említette a gyed extrát, a nők 40 elnevezésű nyugdíjbavonulási kedvezményt és a családi otthonteremtési kedvezményt is. 

A család a boldogság forrása

Beneda Attila után Fűrész Tünde, a KINCS elnöke arról beszélt, hogy egy ország számára stratégiai jelentőségű az emberek lelki egyensúlyának megerősítése, fenntartása. Mint mondta, a KINCS a harmonikus családok és közösségek jegyében két éve kutatja a magyarok közérzetét, hónapról hónapra kérdezve az embereket. 

A kutatás egyedülálló, mivel máshol nem végeznek ilyen típusú és rendszerességű felmérést

– hangsúlyozta.

Fűrész Tünde arról is beszélt, hogy a kutatás egy olyan időszakot fed le, amelyben korábban nem látott kihívásokkal találkozhattunk, ezért választ kaphatunk arra, hogy mennyire voltak kiegyensúlyozottak a magyarok és hogyan küzdöttek meg a különböző kihívásokkal. Nehézségek ide vagy oda, Covid, háború, szankciós politika vagy energiaválság, a magyarok helytállnak és alapvetően boldogok – jelentette ki. 

Hozzátette, merjük kimondani, hogy Magyarország egy kiegyensúlyozott ország, ahol az emberek boldogok. Magyarország társadalmi és politikai érettsége folyamatosan erősödik és fejlődik. Fűrész Tünde szavai szerint a családbarát kormányzás hozzájárult a családok lelki megerősödéséhez, éppen ezért meg tudunk küzdeni a felmerülő problémákkal. 

– A család a boldogság forrása mind egyéni, mind közösségi szinten. Megtartó erő, biztonságot és örömet ad. Az élettel való elégedettség szorosan kapcsolódik a családhoz. Boldog családok teremtenek boldog, egészséges Magyarországot. A család, az egyén a nemzet legjobb befektetése – zárta az intézet elnöke. 

Elégedettek a magyarok

Ezután Pári András, a KINCS kutatási vezetője, valamint Nagy Tímea, az intézet kutató-elemzője mutatta be a havonta ismétlődő, ezerfős reprezentatív kutatássorozat eredményeit. Elmondták, a kutatás célja az volt, hogy a felnőtt magyar társadalom közérzetét különböző demográfiai változók alapján vizsgálják.

Az öt attitűdkérdést (élettel való elégedettség, saját dolgok alakulása, egészségérzet, biztonságérzet, boldogságérzet) egytől tízig értékelték a válaszadók. 

Ez alapján elmondható, hogy a magyar emberek az elmúlt közel két évben alapvetően boldognak tartották magukat, átlagosan 7,4-el jellemezték boldogságukat. A pandémia utáni újranyitás és a kormányzati családtámogatási intézkedések pozitív, míg az energiaválság negatív irányba változtatta az emberek boldogságérzetét. 

A kiskorú gyermek a családban valódi boldogságforrást jelent. A 18 év alatti gyermeket nevelő szülők ugyanis kiemelkedően boldogok (8), míg akinek nincs kiskorú gyermeke, azok boldogságérzete átlagosan 7,1. 

A kutatásból kiderül, hogy a stabil párkapcsolat növeli a boldogságérzetet, az ő esetükben ez az érték 7,9 volt, míg az egyedülállók esetében 6,9-es boldogságérzetet mértek. 

A magyar emberek biztonságérzetét a pandémia kevésbé, míg a háború okozta energiaválság jobban befolyásolta. A 2022 júliusi mélypontot követően a kormányzati intézkedések – benzinárstop, élelmiszerárstop meghosszabbítása, tűzifa  biztosítása, rezsiszabályok pontosítása – hatására az emberek biztonságérzete nőtt. 

A férfiak biztonságérzete általában magasabb, mint a nőké – mutatott rá a felmérés, az oltások körüli bizonytalanság és az orosz-ukrán háború kitörése jobban megviselte a nők biztonságérzetét. 

A koronavírus-járvány harmadik hulláma idején, 2021 februárjában az emberek egészségérzete mélyponton volt, de az azt követő hónapok sikeres járványkezelésének, az oltásoknak köszönhetően javult. Kiugróan magas 7,2-es egészségérzetet mértek 2021 decemberében, amelynek oka vélhetően a karanténmentes ünneplés volt. Az egészségérzet emellett szoros összefüggést mutat az életkorral és az iskolai végzettséggel. Emellett a kiskorú gyermeket nevelők sokkal egészségesebbnek érzik magukat (7,7), mint akiknek nincsenek kiskorú gyermekeik (6,2).

A felmérésből kiderült, hogy az emberek saját dolgaiknak alakulását pozitívan befolyásolták a kormányzati családtámogatási intézkedések, szemben a háború okozta válsággal. További érdekesség, hogy az alapvetően gazdagabb fővárosi környezetben élők az szja-visszatérítést kisebb, az energiaválságot  nagyobb hatásúnak látták saját szempontjukból, mint a más településen élők. 

A magyar emberek a pandémia és a háborús helyzet ellenére is alapvetően elégedettek az életükkel – mutatták az elégedettségérzetre adott válaszok, és az is kiderült, hogy az élettel való elégedettség szorosan kapcsolódik a családhoz, hiszen a kisgyermeket nevelők voltak 7,6-os értékkel a legelégedettebbek. 

A KINCS kutatásának részletes eredményei a linkre kattintva érhetők el.

Borítókép (balról jobbra): Nagy Tímea, a KINCS kutató-elemzője, Fűrész Tünde, a KINCS elnöke, Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár és Pári András, a KINCS kutatási vezetője (Fotó: Kincses Krisztina/Magyar Nemzet)