Kovács Zoltán kiemelte: azt gondolják, az Európai Uniónak és tagországainak abban kell együttműködniük, hogy a kontinensre nehezedő migráció Európán kívül tartóztatható fel.
– Ehhez arra van szükség, hogy olyan együttműködést alakítsanak ki a migránsokat kibocsátó országokkal, amely megfelelő életkörülményeket biztosít arra, hogy az emberek ne legyenek kénytelenek elhagyni a hazájukat,
azaz a segítséget oda vigyük, ahol arra szükség van, ne pedig a bajt hozzuk Európába – mondta.
A kormány azt gondolja – tette hozzá –, hogy a kontinens határait meg kell védeni: létre kell hozni Európán kívül hotspotokat és ott feldolgozni a kérelmeket; biztosítani kell, hogy az EU és a schengeni övezet külső határai minden szakaszon teljes biztonsággal védve legyenek.
– Az a célunk, hogy az európai uniós tagországok támogassák egymást a fenti feladatok ellátásában.
Magyarország a kötelező elosztást nem támogatja, ugyanakkor megvédi a közös határokat, és azt várja el, hogy erre a célra ugyanannyi támogatást kapjon, mint más, külső határokat védő schengeni országok – hangsúlyozta.
– Szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy
a kormány a 2015-ös migrációs válság óta több mint egymilliárd eurót (364 milliárd forintot) fordított Magyarország és az EU határainak védelmére, amire Brüsszel egy fillért sem adott
– hangsúlyozta az államtitkár.
Kovács Zoltán: Németország meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális migráció 2013-tól erősödött, 2015-ben pedig már naponta ezrével érkeztek a határokhoz az illegális bevándorlók, és amikor a Budapesten átvezető csempészútvonalak is bedugultak, akkor torlódtak fel a migránsok a Keleti pályaudvarnál. – Ekkor a német felsőbbrendűség és morális imperializmus alapján igaztalan vádak fogalmazódtak meg Magyarországgal szemben, nem kis részben a német sajtó hatására, amely nyomást gyakorol az ottani politikára – mondta az államtitkár.
– A magyar–német együttműködés azonban stabil, évszázados hagyományai vannak – hangoztatta, hozzátéve, hogy Magyarországon ma is sok német vállalat, befektető működik, és ők egész másként látják a magyar bevándorlási politikát, mint ahogyan azt a német sajtó próbálja bemutatni.
Kiemelte, hogy a visegrádi négyeknek (Szlovákiának, Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak) saját történelmük van, amelyet nem lehet megkerülni, nem lehet idegen akaratot rájuk kényszeríteni. – Az EU-ban most tartó központosítás a hatékonyságot veszélyezteti, nincs szükség tovább mélyülő integrációra – jelentette ki Kovács Zoltán.
