– Az 1951-es genfi egyezmény nem szól a klímaváltozásról, a klímamenekültekről – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója egy szerdai online konferencián.
Kovács István A nemzetközi menekültügyi rendszer a koronavírus árnyékában – Humanitárius vagy politikai eszköz? című, angol nyelvű tanácskozáson szólalt fel, amelyet az Alapjogokért Központ és a Migrációkutató Intézet szervezett.
A stratégiai igazgató azt mondta: az egyezményben a menekültek olyan értelemben szerepelnek, hogy őket üldözik más emberek, csoportok, például a politikai vagy a vallási meggyőződésük miatt. A természeti, környezeti okok miatt elvándoroltak így nem tartoznak ebbe a kategóriába.
– Tény, hogy a klímaváltozás milliókat kényszerít a lakóhelyük elhagyására, amivel van teendő, de ennek semmi köze sincs a menekültjoghoz. Jó volna visszatérni a genfi egyezmény eredeti értelméhez – hangoztatta Kovács István.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója és José-Luis Bazán nemzetközi jogász, jogtanácsos ezzel egyetértettek: szintén azt mondták, hogy a klímamenekült fogalma nem létezik a nemzetközi jogban.
Kovács István arról is beszélt, hogy 2015-ben migrációs hullám indult el Európába, és a folyamat még mindig tart. Magyarország egész idő alatt az államok azon szűk csoportjához tartozott, amely kimondta, hogy a migránsokat nem szabad elosztani. – A korábbi Európai Bizottság nem mindig teljesítette a jogi kötelezettségét, a jelenlegi testület működése abban az értelemben pozitívabb, hogy úgy tűnik, jobban figyel a határbiztonságra – tette hozzá a stratégiai igazgató.
Az esemény meghívójában azt írták: a nemzetközi menekültügyi szabályozás legfontosabb eleme, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es genfi egyezmény egy olyan korszakban született, amelynek viszonyai jelentősen különböztek a jelenlegi globalizált világ körülményeitől. Ebből következik, hogy a napjainkra jellemző tömeges irreguláris migráció okozta problémák kezelésére egyre kevésbé alkalmas az egyezmény.
