Teljes körű látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban

A keddtől hatályos intézkedés vonatkozik a közfinanszírozott és a magánellátókra is.

Röszke, 2020. augusztus 6. Müller Cecília országos tisztifõorvos a megnövekedett migrációs nyomásról tartott tájékoztatón Röszke közelében, a magyar-szerb határnál 2020. augusztus 6-án. A tavaszi visszaesést követõen jelentõsen emelkedett a migrációs nyomás a magyar-szerb határon. Magyarország közegészségügyi és járványügyi helyzete kiváló, ezt rendkívüli mértékben veszélyezteti az ellenõrizetlen migráció. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

A keddtől hatályos intézkedés vonatkozik a közfinanszírozott és a magánellátókra is.

Az NNK közlése értelmében védőfelszerelés biztosítása mellett a látogatási tilalom alatt a súlyos, életveszélyes állapotú vagy végstádiumú betegnél egy hozzátartozó, kiskorú beteg mellett egyik szülője vagy törvényes képviselője, szülő nőnél pedig egy általa megjelölt személy tartózkodhat.

A határozat kitér arra, hogy egyedi méltányosság keretében – kockázatbecslést követően – a kórház a kapcsolattatás lehetőségét mérlegelheti, indokolt esetben azt további esetekben is biztosíthatja.

A dokumentum szerint, a rendelkezések megsértése esetén 30 ezer forinttól ötmillió forintig terjedő egészségügyi birság szabható ki.

Naponta hétezren kérnek tesztet

A koronavírus-járvány miatt naponta hétezren kérnek tesztet, ezért is kellett növelni a tesztek szállításához szükséges betegkocsik számát. A tesztek kiértékeléséhez a laboratóriumi kapacitás elegendő – mondta az országos tiszti főorvos egy online egészségügyi szakmai konferencián szerdán Budapesten.

Müller Cecília kiemelte: most, a második hullám idején is a kockázati csoportokba tartozók – idős, krónikus betegek – védelmére kell koncentrálni, ezért is hozott a napokban olyan utasítást, amely ismét szigorúan korlátozza a szociális intézményekben a kijárási, látogatási és felvételi lehetőséget.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az IME egészségügyi szaklap országos egészség-gazdaságtan konferenciáján kérdésre válaszolva azt mondta, ha lesz is oltás, azt mindenképpen az első vonalban dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportokba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak. Hozzátette:„megvan az az ütemterv, amely alapján az oltóanyagot biztosítani fogjuk.”

A szakember a pedagógusokat is arra kérte, csak egészségesen vegyék fel a munkát. Több esetben ugyanis már tüneteket mutató pedagógus ment be az iskolába – mondta. Megítélése szerint az iskolakezdésre hozott intézkedések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, ha vannak vagy lesznek is fertőzések, azok izolált esetek.

Müller Cecília a háziorvosok elmúlt féléves tevékenységét értékelve úgy vélekedett, voltak ugyan fennakadások, de a kollégák alapvetően helytálltak. Hasznosnak bizonyult a telemedicina rendszere, a telefonos gyógyszerfelírás, valamint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér is komoly szerepet kapott. Ezeket – fűzte hozzá – továbbra is használni kellene.

Sok ismeretük gyűlt össze a koronavírus-járvány első hulláma alatt – mondta, hozzátéve: a járvány alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, de vannak olyan közegészségügyi, egyéni higiéniai szabályok, amelyeket továbbra is be kell tartani. Ilyen a távolságtartás, a maszkhasználat és a rendszeres kézfertőtlenítés.

Kitért arra is, hogy míg márciusban a 19 év alatti fertőzöttek száma kilencven volt, mostanra ez megváltozott, egyértelműen a fiatal felnőtt – 20–29 éves – korosztályt érinti a megbetegedés, és ezért is alacsonyabb a halálozási arány.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa arról beszélt, hogy sokan még mindig nem veszik komolyan a járványt, a megbetegedés lehetőségét, és ez valós veszélyt jelenthet.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Azt mondta, az elmúlt hónapokban „sokat tudtunk meg a vírusról”, arról, hogyan betegíti meg a tüdőt és más szerveket, sikerült feltárni a vírus genetikai szerkezetét, azonban gyógyszert vagy védőoltást eddig nem tudtak a kutatók kifejleszteni.

Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár több kutatás indult a hatékony gyógyszerek és védőoltások kifejlesztésére, „ne reménykedjünk, hogy hónapokon belül lesz vakcina”. Jelenleg 100-200 közötti a védőoltás-kifejlesztéshez kapcsolódó preklinikai vizsgálatok száma – ismertette.

Szlávik János hozzátette: adott esetben az is előfordulhat, hogy többfajta oltást kell majd kombinálni a fertőzés megelőzéséhez. Az oltásokkal összefüggésben is sok a nyitott kérdés, és mint fogalmazott: a „gyorsaság engem is megriaszt”, megjegyezve, hogy egy-egy fertőző betegség esetében hosszú évek alatt sikerült kifejleszteni az adott oltást. Ugyanakkor azok a kutatási technikák, amelyek most a koronavírusoltással kapcsolatosak, nem új keletűek – jegyezte meg.