Új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szegedi kutatók

A molekulák az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben.

A gyakran és indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok komoly kihívás elé állítják az egészségügyet. Olyan, többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens baktériumok terjedtek el, amelyek számos halálesetért felelősek világszerte. A bakteriális fertőzések kialakulásának gócpontjai a kórházak és az egészségügyi intézmények, ezekben jelentős az antibiotikum-használat, és a betegek között is könnyen képesek terjedni a kórokozók – írják a beszámolóban.

Az összegzés szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérése alapján 2017-ben Európában a multirezisztens kórokozók az intenzív osztályokra kerülő betegek 8,3 százalékánál okoztak tüdőgyulladást, illetve véráram- vagy húgyúti fertőzéseket. A kezelés elhúzódása miatti többletköltségeken túl ezek a fertőzések nagyon gyakran a betegek halálával végződnek – a WHO 2019-es adatai szerint ez évente 700 ezer halálesetet jelent.

Becslések szerint ez a szám a jövőben olyan mértékben növekedhet, hogy 2050-re a rákos megbetegedéseknél is több halálos áldozatot követelhetnek a rezisztens fertőzések. A rezisztencia problémája Magyarországot is érinti. A hazai kórházakban a leggyakoribb az Acinetobacter baumannii, a Klebsiella pneumoniae, a Pseudomonas aeruginosa, valamint az MRSA általi fertőzés, amely a rezisztens szuperbaktériumok közismert példája.

A kialakult súlyos krízishelyzetben – a globális szemléletváltás mellett – égető szükség lenne új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ez a folyamat azonban az elmúlt években jelentősen lelassult. Mivel a baktériumok rendkívül gyorsan képesek ellenállóvá válni, az új antibiotikumok a piacra kerülést követően rövid időn belül, vagy gyakran már a tesztelési folyamat során hatástalannak bizonyulnak. Mivel a fejlesztési folyamatba fektetett rengeteg idő és pénz nem térül meg, a gyógyszergyárak egyre kevésbé érdekeltek az antibiotikum-fejlesztésben, és néhány vállalat – például a Novartis és a Sanofi – már teljesen fel is hagyott az ilyen irányú kutatásokkal – írják.

Amennyiben a fejlesztési folyamat legelejét körültekintőbben végeznénk, nagyobb eséllyel találhatnánk olyan szereket, amelyek hosszabb ideig hatékonyak maradnak – mutatnak rá. Ehhez a molekulák újszerű, racionális tervezésére van szükség. A tervezés és a szerkezet módosítása által létrehozhatók olyan specifikus molekulák, amelyekkel szemben a rezisztencia kialakítása nehézkesebb lehet a baktériumok számára.

Mint írják, a közeljövőben induló Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium támogatása révén lehető vált újabb, még hatékonyabb antibiotikum-jelöltek fejlesztése, az ígéretes molekulák további tesztelése. A végső cél, hogy a molekulák értékesíthetők legyenek a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára.