Tovább faragná az új orvostörvényt a Magyar Orvosi Kamara

Bár a törvény az orvostársadalom előzetes igényének megfelelő bérezést garantál, de alapjogokat sért – ezt gondolja az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről a Magyar Orvosi Kamara, amely ma egyeztet Pintér Sándor belügyminiszterrel a változásokról.

Pavia, 2020. március 26. Orvosok mûtenek egy koronavírussal fertõzött pácienst a San Matteo kórház intenzív osztályán az észak-olaszországi Paviában 2020. március 26-án. Ebben a kórházban kezelték az egyes számú beteget, miután kimutatták nála a koronavírus-fertõzést. Olaszországban néhány napja folyamatosan csökken - ha nem is sokkal - az új fertõzöttek száma. MTI/AP/LaPresse/Claudio Furlan Fotó: Claudio Furlan

Állásfoglalást készített a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről. A szervezet honlapján elérhető vélemény szerint további egyeztetésre és módosításra van szükség, mert a jogszabály szerintük túlterjeszkedik mindazon, amiről Orbán Viktor miniszterelnökkel megállapodtak.

Megírtuk, a kormányfő történelmi léptékű béremelést jelentett be október elején, miután a kormány elfogadta a kamara által előterjesztett bértábla javaslatot. A jogszabály alapján – melyet egyhangúlag fogadott el a parlament – az orvosok három lépcsőben, először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban kapnak fizetésemelést. Egy kezdő orvos bére 2023-ra a jelenlegi 255 ezer forintról 687 ezer forintra emelkedik, a negyven év szakmai tapasztalattal rendelkező orvosé pedig a jelenlegi 525 ezer forint helyett 2,4 millió forint lesz.

A törvény büntethetővé tette a hálapénzt, így a jövőben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki jogtalan előnyt ad vagy ígér.

Az egészségügyi dolgozók és az orvosok tehát ezentúl semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhetnek, illetve nem fogadhatnak el. Egy kivétel van: a kezelés után az egészségügyi dolgozó egy alkalommal elfogadhat olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének öt százalékát – ez jelenleg a nyolcezer forint.

A törvény kapcsán a MOK arra figyelmeztet:

súlyos ellátási gondokat, működési zavarokat okozhat a betegellátásban, ha a változások már 2021. január 1-jén hatályba lépnek, mivel ma az egészségügyben túlságosan átláthatatlanok, összefonódtak a jogviszonyok.

Szerintük a kockázatok csökkentése érdekében minimum március 30-ig, de bizonyos pontok esetén június végéig el kellene halasztani a hatályba léptetést, hogy legyen idő az átállásra, a jogviszonyok tisztázására. Egyedül a béremelés az, amit az eredetileg tervezett időpontban vezetnének be az orvosok is.

A kamara szerint aggályos és nemzetközi jogba ütköző az a passzus, amely szerint a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatónál kollektív szerződés nem köthető. Felvetik azt is, nem egyértelmű, pontosan kik tartoznak a törvény hatálya alá, mivel tételes felsorolás nincs a jogszabályban. Aggályosnak és aránytalan sérelemnek tartják továbbá azt, hogy ha a munkavállaló nem fogadja el a neki megajánlott illetményt, akkor a munkáltató jogorvoslati lehetőség nélkül felmondhatja a szerződését.

Kitérnek továbbá arra is: ha a megemelt bérek az Államkincstáron keresztül jutnak el az új jogállású dolgozókhoz, akkor azokon a szakterületeken, ahol a magántulajdonban lévő cégek szolgáltatásai meghatározó szeletet képviselnek – például képalkotó diagnosztika, labordiagnosztika, művesekezelés –, komoly ellátási zavarok várhatók.

Korábban egyébként több orvosszervezet is pozitívan nyilatkozott lapunknak az új törvényről. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a béremelések önmagukban jelentős tényezőként fognak szerepelni a további orvoselvándorlás megakadályozásában. A Független Egészségügyi Szakszervezet pedig üdvözölte, hogy végre korlátot szabnak annak, hogy egyesek a magánpraxisukat az állami ellátórendszer bázisán folytassák.