Üdvözlik az orvosi béremelést a szakszervezetek, ám mégsem elégedettek

Körkérdést intézett a Magyar Nemzet több egészségügyi szakszervezet és egyéb érdekképviselet felé, amelyben arról érdeklődtünk, véleményük szerint milyen hatása lesz az orvosi béremelésnek az elvándorlásra, illetve miként érinti majd az orvosokat, hogy az állami szférában dolgozva nem folytathatnak magánpraxist másodállásban. Megkérdeztük azt is, mennyire fog ellenállást szülni az a tervezet, mely szerint az eddigi egy helyett további egy évre áthelyezhetők lesznek az orvosok másik intézményhez. Érdeklődésünkre mindössze két szakszervezet válaszolt, a Magyar Orvosi Kamara pedig azt közölte, hogy jelenleg még nincs módjuk nyilatkozni.

Önálló, kötelező tantárgy lesz az utógondozásból Fotó: MTI/Mohai Balázs

– Bár a béremelések önmagukban jelentős tényezőként fognak szerepelni a további orvoselvándorlás megakadályozásában, azonban mértékük még így sem biztos, hogy alkalmas lesz a már külföldre vándorolt orvosok hazacsábítására – fogalmazta meg véleményét a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). Hozzátették: a vállalkozói jogviszony kategorikus tiltása az egészségügyi közszférában garantáltan a vállalkozást preferáló orvosok rendszerből való távozását fogja maga után vonni. Az orvosok plusz egy évre történő kirendelésének lehetőségére vonatkozó kérdésünkre azt írták: a javaslat indokolatlan mértékben korlátozza a szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való jogot.

– Életszerűtlen, hogy egy orvos akár két évig is a családjától, egyéb elfoglaltságától, hobbijától távolra vezényelhető minden további anyagi vagy egyéb ellensúlyozás nélkül, akár akarata ellenére is.

Ez a jogintézmény ebben a formában korlátozza továbbá a betegnek az egészségügyi önrendelkezési jogát, aminek része az orvos–beteg kapcsolat speciális bizalmi jellegéből fakadóan a szabad orvosválasztás joga, amely súlyosan sérül azzal, ha a beteg választott orvosát kirendelik két évre az ország másik pontjára – hangsúlyozta Daróczy-Gaál Ágnes, a MOSZ alelnöke.

– A tervezett jelentős béremelés sok orvos számára jelent kedvező változást, tisztes megélhetési lehetőséget, anélkül, hogy a megalázó hálapénzt el kelljen fogadnia. Nyilván nem mindenki fog örülni a változásnak, hiszen ahol a hálapénz több volt, mint amennyi a most elnyert többletbér, azoknál jövedelem-visszaesés következhet be, de a lakosság számára ez biztosan jó irány – közölte kérdéseinkre küldött válaszában Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

A szakszervezetnél arra számítanak, hogy a magasabb bérek miatt csökkenni fog az orvosok elvándorlása, és itthontartó hatása lesz a hálapénz kivezetésének is, mivel a fiatalabb generáció így több szakmai feladathoz juthat. Hozzáfűzték: igen pozitív törvényalkotói szándék, hogy korlátot szabjanak annak, hogy egyesek a magánpraxisukat az állami ellátórendszer bázisán folytassák, anélkül, hogy oda befektetnének.

Ugyanakkor a magánpraxisban végzendő munka korlátozása félő, hogy jelentős mértékben szűkíti az elérhető egészségügyi kapacitásokat, mivel a magán szakrendelők jelentős terhet vesznek le az állami egészségügy válláról. Az orvosok másik intézménybe történő átmeneti átvezénylésének lehetőségével kapcsolatban úgy fogalmaztak: az áthelyezés eddig is létezett, azonban rövidebb időtartamra lehetett azt megtenni. – A jelenlegi járványhelyzet előidézhet ilyen állapotot, ám ez igen megterhelő a munkavállalók számára, különösen, ha az a lakóhelyüktől eltérő településre és hosszú időre történik. Ezért az ilyen típusú átcsoportosításokat csak a legszükségesebb esetekre, megfelelő anyagi ellentételezés mellett kellene alkalmazni – fejtették ki, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben jelentős ellenállás várható a dolgozók részéről.

Lapunk természetesen kereste a Magyar Orvosi Kamarát is, amely úgy válaszolt: sajnos most nincs módja nyilatkozni, meg kell várni a törvénytervezet végleges szövegét. – A későbbiekben állunk rendelkezésükre – tették hozzá, azonban a kedd délután, a törvényjavaslat parlamenti megszavazása után küldött üzenetünkre ugyanezt a választ adták.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfőn előbb levelet küldött Kásler Miklósnak, amelyben jelezték az emberi erőforrások miniszterének, hogy nem fogadják el a törvényjavaslat – éppen a MOK által kidolgozott – bértáblával kapcsolatos részét. Azt kifogásolták, hogy a törvény nem terjed ki azokra, akik vállalkozóként működnek, valamint az alapítványoknál, közhasznú társaságoknál és magánszolgáltatóknál dolgozó alkalmazottakra. A második körben, miután a kormány javaslatára a kamara összes, törvényi szinten kezelendő módosító javaslatát elfogadta a parlament törvényalkotási bizottsága, mégis támogatásukról biztosították a tervezetet.