– Bár a béremelések önmagukban jelentős tényezőként fognak szerepelni a további orvoselvándorlás megakadályozásában, azonban mértékük még így sem biztos, hogy alkalmas lesz a már külföldre vándorolt orvosok hazacsábítására – fogalmazta meg véleményét a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). Hozzátették: a vállalkozói jogviszony kategorikus tiltása az egészségügyi közszférában garantáltan a vállalkozást preferáló orvosok rendszerből való távozását fogja maga után vonni. Az orvosok plusz egy évre történő kirendelésének lehetőségére vonatkozó kérdésünkre azt írták: a javaslat indokolatlan mértékben korlátozza a szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való jogot.
– Életszerűtlen, hogy egy orvos akár két évig is a családjától, egyéb elfoglaltságától, hobbijától távolra vezényelhető minden további anyagi vagy egyéb ellensúlyozás nélkül, akár akarata ellenére is.
Ez a jogintézmény ebben a formában korlátozza továbbá a betegnek az egészségügyi önrendelkezési jogát, aminek része az orvos–beteg kapcsolat speciális bizalmi jellegéből fakadóan a szabad orvosválasztás joga, amely súlyosan sérül azzal, ha a beteg választott orvosát kirendelik két évre az ország másik pontjára – hangsúlyozta Daróczy-Gaál Ágnes, a MOSZ alelnöke.
– A tervezett jelentős béremelés sok orvos számára jelent kedvező változást, tisztes megélhetési lehetőséget, anélkül, hogy a megalázó hálapénzt el kelljen fogadnia. Nyilván nem mindenki fog örülni a változásnak, hiszen ahol a hálapénz több volt, mint amennyi a most elnyert többletbér, azoknál jövedelem-visszaesés következhet be, de a lakosság számára ez biztosan jó irány – közölte kérdéseinkre küldött válaszában Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.
A szakszervezetnél arra számítanak, hogy a magasabb bérek miatt csökkenni fog az orvosok elvándorlása, és itthontartó hatása lesz a hálapénz kivezetésének is, mivel a fiatalabb generáció így több szakmai feladathoz juthat. Hozzáfűzték: igen pozitív törvényalkotói szándék, hogy korlátot szabjanak annak, hogy egyesek a magánpraxisukat az állami ellátórendszer bázisán folytassák, anélkül, hogy oda befektetnének.
Ugyanakkor a magánpraxisban végzendő munka korlátozása félő, hogy jelentős mértékben szűkíti az elérhető egészségügyi kapacitásokat, mivel a magán szakrendelők jelentős terhet vesznek le az állami egészségügy válláról. Az orvosok másik intézménybe történő átmeneti átvezénylésének lehetőségével kapcsolatban úgy fogalmaztak: az áthelyezés eddig is létezett, azonban rövidebb időtartamra lehetett azt megtenni. – A jelenlegi járványhelyzet előidézhet ilyen állapotot, ám ez igen megterhelő a munkavállalók számára, különösen, ha az a lakóhelyüktől eltérő településre és hosszú időre történik. Ezért az ilyen típusú átcsoportosításokat csak a legszükségesebb esetekre, megfelelő anyagi ellentételezés mellett kellene alkalmazni – fejtették ki, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben jelentős ellenállás várható a dolgozók részéről.
