Merkely Béla: Biztosan lassulni fog a járvány terjedése

A platófázis elérése után, 2021 elején kellene megismételni a lakosság átfertőzöttségét megmutató, reprezentatív koronavírus-tesztelést – mondta a Magyar Nemzetnek Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora szerint a legfrissebb korlátozó intézkedések biztosan lassítják a járvány terjedését, miután az emberek közötti kontaktusok száma várhatóan több mint hatvan százalékkal csökken. A professzor beszámolt arról is, hogy a kórházba kerülő betegeknek csak a tizede igényel intenzív osztályos kezelést, gyermekek esetében pedig továbbra is a tünetmentes lefolyás jellemző. Az elektív műtétek halasztásáról azt mondta: a Semmelweis klinikáin biztosan nem marad el egyetlen szív-, ér- és onkológiai műtét sem, és elvégzik az összes lehetséges szervátültetést is.

A rektor szerint a Covid–19 kétarcú vírus Fotó: Havran Zoltán

Ritkább tünetként náluk is előfordulhat azonban magas láz és köhögés, fáradtság és fejfájás, illetve kisebb százalékban kiütés is.

– A 60–70 év feletti korosztályban is vannak tünetmentes hordozók és enyhe tünetesek?

– A fiatal korosztályra jellemzőbb inkább a tünetmentes lefolyás.

A Covid–19 ugyanis kétféle módon károsíthatja a szervezetet: egyrészt a már meglévő, krónikus betegséget erősíti fel, mely gyakoribb az idősebbekknél; a másik módja pedig, hogy olyan heves immunreakciót vált ki (citokinvihar),

amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet.

– A kórházi ápolásra szoruló Covid-betegek mekkora hányada van súlyos állapotban, illetve kerül intenzív osztályra?

– A járvány jelenlegi felfutó szakaszában egyértelműen látszik, hogy a betegek számának emelkedésével a kórházban ápolt betegek aránya – köztük az intenzív osztályon ápoltaké – is növekszik. A kórházba kerülő betegek tíz százaléka igényel intenzív osztályos kezelést. Nem véletlenül mondom azt, hogy a Covid–19 Janus-arcú, kétarcú vírus, ezért nem lehet egész pontosan meghatározni, hogy kinél lesz súlyos vagy enyhébb lefolyású.

A betegség második hetének kezdetén nemritkán megfigyelhető, hogy hirtelen súlyosbodik a betegek állapota, és a kialakuló kétoldali tüdőgyulladás miatt romlik a szervezet oxigénellátottsága.

– Az egyetem negyed-, ötödéves és végzős hallgatói részt vesznek a mintavételezésben. Megkezdődött már a medikusok ezen tevékenysége? Ha igen, milyenek a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?

– Tavasszal a végzős hallgatóink szinte kivétel nélkül önkéntesként támogatták a Semmelweis-egyetem járvánnyal összefüggő tevékenységét. Augusztus óta pedig több mint kétszáz hallgató tanulta meg és segíti tanulmányai mellett önkéntesen az egyetemi PCR-szűrést. Ennek is köszönhető, hogy nálunk átlagosan 2000-2500 ilyen tesztelés zajlik naponta.

Novembertől pedig naponta 160 hallgató már az Országos Mentőszolgálat munkájában is részt vesz.

A járvány első hulláma elleni védekezés sem lehetett volna ilyen sikeres önkéntesen vállalt munkájuk nélkül, hozzájárulásukra, aktív részvételükre a járvány második fázisában is éppúgy szükség van.

A rektor szerint a Covid–19 kétarcú vírus
Fotó: Havran Zoltán

– Milyen feladatokban segítenek még a diákok, és beszámíthat ez az aktivitás a szakmai gyakorlatukba?

– A Semmelweis Egyetem hallgatói évfolyamtól és képzettségüktől függően vesznek részt a Covid-ellátásban. Az alsóbb évfolyamokról többek között az adminisztrációban, az adatfelvételbe vagy a triázsolásba kapcsolódhatnak be, a negyed-, ötöd- és hatodévesek pedig már magába a mintavételbe is, hiszen ettől a tanévtől kezdve ennek elméleti és gyakorlati oktatása is bekerült a tanrendjükbe. Az egyetem szenátusa nemrég döntött egy új, „A koronavírus okozta járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben ellátott feladatokról” című szabadon választható tantárgy bevezetéséről, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók kreditpontot kapjanak a PCR-mintavételekben és egyéb járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő feladatok ellátásában való részvételért. A szemeszterenként kétszer hét napos, nem feltétlenül egybefüggő részvételért 4 kreditpont jár. A tárgy teljesítése, tehát a járvány elleni küzdelemben való aktív szerepvállalás, a hallgatók tanulmányi és vizsgakötelezettségeit nem érintheti hátrányosan,

a tárgy teljesítése részeként végzett önkéntes munkáért pedig, pályázattal, ösztöndíjra is jogosultak.

– Elégségesnek tartja a járványgörbe ellaposítása érdekében most bevezetett szigorításokat? Mikor és milyen eredményeket vár ezektől?

– Ezek a korlátozó intézkedések biztosan lassítják majd a járvány terjedését. Arra számítok, hogy több mint hatvan százalékkal csökkentik az emberek közötti kontaktusok számát, a kevesebb találkozás pedig már önmagában jó hatással lesz a megbetegedéseket reflektáló számokra.

Az pedig, hogy már nemcsak zárt térben, hanem a közterületeken is kötelező maszkot viselnünk, tovább gátolja a vírus terjedését. Így a maszkhasználat gyakorlatilag szokássá válik, nem fogjuk fel-le húzni percenként.

Nyilvánvalóan a szigorítások hatása nem máról honlapra jelentkezik majd a statisztikákban; az első esetszámcsökkenés a rendelkezések életbelépése után két héttel várható, ám a halálozási adatok mérséklődéséhez öt-hat hétnek is el kell telnie.

– Milyen típusú műtéteket, beavatkozásokat tudnak halasztani az egyetem klinikáin most, és sikerült-e már pótolni a tavasszal halasztottakat?

– Az úgynevezett elektív műtéteket lehet halasztani. Ezalatt azokat a beavatkozásokat értjük, amelyeket az orvosszakmai szempontok szerint lehet ütemezni, ugyanakkor ez nem jelent kockázatot a beteg általános egészségügyi állapotára nézve. Ilyenek lehetnek például az ortopédiai műtétek.

A Semmelweis-egyetemen arra törekszünk, hogy minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, nem marad el egyetlen szív-, ér- és onkológiai műtét sem, és elvégezzük az összes lehetséges szervátültetést is.