– Nyár elején a négy orvosképző egyetem a Semmelweis vezetésével 10 500 fős, reprezentatív mintán végzett Covid-tesztelést. Akkor arról volt szó, hogy szükség esetén ezt ősszel megismétlik. Végül miért nem történt ez meg? Lesz belőle valami?
– A társegyetemek támogatásával most készítem azt a szakmai anyagot, amely arról szól, hogy a koronavírus-vakcina megérkezése és az oltás bevezetése előtt, a platófázis (vagyis a stagnáló betegségszám) elérése után, év elején lenne szerencsés megismételni a vizsgálatot. Ekkor ugyanis nemcsak az aktuális, országra vetített reprezentatív betegszámokról kapnánk hasznos információkat, hanem az átfertőzöttségről is. Egy esetleges vizsgálatból pedig kiderülhet az is, hogy mennyi ideig tart ki az úgynevezett humorális védettség, illetve hogyan változik az antitestek szintje az új típusú koronavírus-megbetegedés súlyosságától, valamint a gyógyulástól eltelt időtartamtól függően.
Az újabb országos szűrővizsgálatot akkorra kellene időzíteni, amikor már túl vagyunk a második hullám csúcspontján.
– A minap a Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy számításai szerint a lakosság körülbelül tíz százaléka eshetett át eddig a koronavírus-fertőzésen. Mire alapozza ezt a számot?
– A májusban – a négy orvosképző egyetem által – elvégzett H-uncover vizsgálat alapján képet kaptunk arról, hogy a járvány első hullámában nagyjából a lakosság egy százaléka kapta el a koronavírust. Azt mindenki látja, hallja, tapasztalja, hogy a második hullám ennél lényegesebb magasabb megbetegedést hozott.
A hazai adatok folyamatos monitorozása, a társegyetemeken, és a Semmelweis-egyetemen mért tesztelési eredmények alapján végzett számításaink alapján gondoljuk, hogy ez idáig a lakosság tizede eshetett át a betegségen.
– A kiskorúak többségénél enyhe lefolyású a betegség. Az igazoltan fertőzött gyerekek mekkora hányada kerül kórházba? A kicsiknél is jellemzően azok a súlyos esetek, akinél alapbetegség is van? Van eltérés a gyerekek és felnőttek tipikus tüneteiben?
– Nemcsak a nemzetközi kutatások és külföldi publikált adatok alapján tudjuk, hanem a saját benyomásaink is azt támasztják alá, hogy a gyerekek szervezete ellenállóbb a koronavírussal szemben. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy kisebb az esélyük a megfertőződésre, hanem abban is, hogy ha elkapják a vírust, akkor nagyon enyhék a tüneteik. Legtöbben közülük tünetmentesek maradnak, de a környezetüknek vektorként működve átadhatják a vírust.
A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a Covid–19 tünetei korcsoportonként eltérőek, így például az íz- és szagvesztés a gyereknél ritkábban jelentkezik.