Hangfelvétel készült arról, hogy Bárány Balázs MSZP-s politikus, solymári önkormányzati képviselő a település polgármesteréről beszél. A Hír TV nyilvánosságra is hozta a felvételt, amelyen Bárány „elfajzott tősgyökeres svábnak, cigánygyűlölő, homofób, zsidógyűlölő, igazi fasiszta baromnak” nevezte politikai ellenfelét. A megjegyzés vállalhatatlan, ráadásul Bárány komoly taktikai hibát követett el, mert egy olyan település népszerű polgármesterről mondta ezt, amely büszke sváb hagyományaira.
A téma az Országgyűlésben is előkerült. A november 10-i ülésen Ritter Imre nemzetiségi képviselő a német nemzetiséget ért brutális támadásnak nevezte a történteket, és úgy vélte: ki kell zárni a közéletből, aki ilyen kijelentést tesz. Ugyanezen az ülésen Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a solymári svábok 300 éves történetére hívta fel a figyelmet, és arra szólított fel, hogy távozzanak a közéletből, akik sértegetnek, támadnak más embereket.
Bárány nem reagált érdemben, a Hír TV riportere elől elmenekült, később saját Facebook-oldalán egy német nyelvű videóüzenetben beismerte, hogy ő mondta az idézett mondatokat, de a hozzátette, hogy a titkos felvétel az ellene irányuló „sötét propaganda” része.
A bocsánatkérés eső után köpönyeg. Mint azt Ritter Imre parlamenti felszólalása is bizonyítja, a teljes magyarországi német nemzetiségű közösséget sértette Bárány fasisztázása. Czuczor Gergely, az egyik legnagyobb lélekszámú sváb gyökerű település, Budaörs önkormányzati képviselője szerint valójában minden nemzetiséget támadás ért.
– Budaörsiként, konzervatív polgárként, sváb felmenőkkel bíró helyi politikusként mélységesen felháborít és elszomorít az MSZP országos alelnökének minapi vállalhatatlan megnyilvánulása. A solymári polgármestert ért nemtelen támadást minden magyar embernek vissza kell utasítania és ezzel párhuzamosan ki kell állnia a hazai nemzetiségek védelmében – mondta a Magyar Nemzetnek.
Budaörs büszkesége a németek büszkesége
Arra, hogy a magyar kultúrának milyen fontos része a német nemzetiségű magyarok kultúrája, jó példa a budaörsi Jakob Bleyer Heimatmuseum, amely 2018-ban az Év Tájháza, idén pedig az Év Múzeuma elismerést nyerte el. A tájház elsősorban egy helytörténeti gyűjtemény, de kiadványaival, programjaival a magyarországi németek történetét, életmódját, kultúráját is bemutatja. Ez az intézmény szolgál az összes hasonló tájház (mintegy nyolcvan-kilencven településről) információs központjaként, főiskolákkal, egyetemekkel, könyvtárakkal és levéltárakkal áll kapcsolatban, így segítve a magyarországi németségre koncentráló kutatásokat.
– Ezt a sokszínűvéget értékelték az Év Múzeuma díj odaítélői is – mondta lapunknak Gajdos-Frank Katalin igazgató. – Büszkék vagyunk arra is, 2016 és 2018 között, elsősorban az Emmi támogatásából fel tudtuk újítani a házat, bővült a kiállítóterek száma, és új koncepciót is tudtunk adni a helynek.
A képviselő hozzátette: a baloldali politikus egy olyan közösséget sértett meg, amely büszke a magyarságára, és arra, hogy az elmúlt évszázadok során rengeteget tett hozzá a magyarság történetéhez, kultúrájához.
