Amint a közleményben fogalmaznak: koraszülésnek a 37. terhességi hét előtt bekövetkező szülések számítanak, ám a koronavírus-pandémia miatti karantén idején a különböző országok kórházaiban jelentős visszaesés volt tapasztalható a koraszülések számában.
Világszerte számos orvoscsoport észlelte a pozitív változásokat, és egymástól teljesen független vizsgálatokba kezdtek, hogy kiderítsék, minek köszönhető a javulás.
A témában több cikk és publikáció is megjelent, Magyarországon a National Geographic írt a globálisan észlelhető pozitív változásról.
Az első – egyelőre nem ellenőrzött – tudományos publikáció az ír neonatológiai társaság és szülői szervezet részéről jelent meg, néhány nappal később pedig egy dán kutatócsoport is hasonló eredményekről számolt be. A koronavírus-járvány miatt elrendelt karantén idején a két magas jövedelmű ország orvosai váratlan helyzettel szembesültek: jelentéseik szerint
a 37. várandóssági hét alatti koraszülések száma 90 százalékkal esett vissza, ezen belül az 1500 gramm alatti babák születési aránya 73 százalékkal csökkent.
Ez mindenképpen örvendetes hír, ugyanakkor a rejtélyes javulás oka egyelőre ismeretlen. Elképzelhető, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések hatására kialakult jobb levegőminőség és/vagy a csökkent anyai fertőzések, talán a kevesebb stressz áll a háttérben.
Mostanra a neonatológusok (újszülöttgyógyászok) globálisan felteszik a kérdést: hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt? Ezen kérdések megválaszolására az ír és a dán szakemberek, a kanadai Manitobai Egyetem, valamint az ausztrál Murdoch Children’s Research Institute munkatársai egy globális kutatási projektet készítenek elő.
Az e pillanatban negyven résztvevőt tömörítő szakmai platformban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Miklós egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.
Magyarországon jelenleg pilot vizsgálat zajlik, így még nem hivatalosak az eredmények, de azt már látjuk, hogy nálunk nincs jelentős visszaesés a koraszülöttek számában.
Felmerül a kérdés, hogy
vajon miben különböznek a járványügyi korlátozások, és melyek lehetnek azok, amelyek ilyen jelentős hatást gyakorolnak a koraszülések számának csökkentésére.
Ha sikerül azonosítani, hogy a járvány kapcsán hozott intézkedések közül melyiknek köszönhető a koraszülési ráta szignifikáns csökkenése számos országban, ez a jövőben eszközt és lehetőséget ad arra, hogy a populáció szintjén eredményesebben harcoljunk a koraszülések ellen – nyilatkozta Szabó Miklós.
