Nemzeti emlékhely jöhet létre Cegléden

Három évvel ezelőtt döntött a kormány arról, hogy Cegléden, az egykori, szovjetek által létesített hadifogolytábor helyén történelmi emlékhelyet épít. Ha az Országgyűlés egyetért vele, akkor nemzeti emlékhely is lehet az épülő mementóból.

A szovjet csapatok által Magyarországon létesített legnagyobb és leghosszabb ideig működő hadifogolytábor működött 1944-től Cegléden. Az itt összegyűjtött, mintegy hetven százalékban magyar állampolgárságú civil és katona közül azokat, akiket arra alkalmasnak találtak, bevagonírozták, és a Szovjetunióba szállították kényszermunkára. Az elhurcoltak előtt kíván tisztelegni a kormány azzal, hogy emlékezetükre 2017-ben támogatást szavazott a ceglédi GULÁG–GUPVI Emlékhely felépítésére.

Csáky András, a város vezetője december eleji online polgármesteri beszámolójában arról adott hírt, hogy telefonon egyeztetett a tervezett történelmi emlékhely felett diszponáló Veritas Intézet főigazgatójával, Szakály Sándorral, aki úgy tájékoztatta, hogy javaslat született a készülő komplexum nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról. Nemzeti emlékhelynek az olyan műemléki épületek, temetők, emlékparkok stb. számítanak, amelyek nem elsősorban építészeti, hanem történelmi értékük miatt számítanak kiemelkedőnek.

A Magyar Nemzet kérdésre Szakály Sándor megerősítette a hírt. Mint elmondta, a javaslatot a Szórakész Alapítvány és a GULÁG Emlékbizottság nyújtotta be a Nemzeti Örökség Intézete ernyője alatt működő Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottsághoz, amely az Országgyűlés elé bocsáthatja az előterjesztést. Ha a parlament mellette szavaz, akkor kiemelt fontosságú emlékhely épül meg Cegléden.