A fél magyar média felhördült a Fidesz pártigazgatójának mondatán.
Pedig diplomáciai értelemben az, amit Orbánék elértek az Európai Parlamentben, arra csak nagyon ritkán akad példa.
Bár Magyarországon politikai szimpátia alapján ítélik meg ezt is, mint mindent, érdemes azért időnként a valósággal is tisztában lenni.
Erre utalt a nem éppen a jobboldalhoz sorolható Róna Péter közgazdász is a baloldali televíziós és rádiós újságíró, Bolgár György Megbeszéljük című műsorában – tudósított a Szegedma.hu.
Már a baloldaliak is belátják, hogy Orbán Viktor győzelmet aratott és történelmet írt Brüsszelben. Persze nem Gyurcsányék, de tőlük mondjuk nem is várta volna senki...
Az interjúból részletet közlünk:
Róna P.: – Amit most Orbán Viktor Brüsszelben elért, az talán csak Talleyrand-nak az 1814. évi bécsi kongresszuson aratott diplomáciai sikeréhez fogható, amikor nem sokkal Napóleon veresége után visszaállította Franciaország helyét az európai politikai rendszerben.
Orbán Viktor egy teljesen vert helyzetből tudott elképesztő eredményt kihozni.
Bár a létrejött megállapodás 2. cikkelye megerősíti az elkötelezettséget az európai értékek iránt, ezt azonnal megcáfolja azzal, hogy az értékek sérelme csak abban az estben orvosolható, ha a sérelem az EU pénzügyi érdekeit csorbítja.
Bolgár Gy.: – Dobrev Klára szerint viszont ezt úgy kell értelmezni, hogy az EU pénzügyi érdekei akkor is sérülnek, ha egy országban nincs médiaszabadság, vagy az igazságszolgáltatást a kormány a saját uralma alá hajtja.
R.P.: – Ugyan. Teljesen világosan kiderül a szövegből és abból, ami elhangzott a tárgyalások alatt és után, hogy Dobrev Klára óriási tévedés áldozata. Mert ha igaz lenne, miért kellett volna a szövegbe egyértelműen beírni, hogy csak azokkal a tételekkel fog ez a mechanizmus foglalkozni, amelyek a pénzügyi érdekeket sérti?
B.GY.: – No, de az eredeti megállapodás, amit nem most alkudott ki Orbán Viktor, ugyanezt a pénzügyi érdeksérelmet helyezte a középpontba, ezektől tette függővé a jogállami eljárásokat is.
R.P.: – Ez nem így van! Az eredeti megállapodásban nem volt benne, amit a mostani megállapodás kimond, vagyis hogy a mechanizmus csak akkor alkalmazható, ha tényleges és közvetlen sérelem keletkezik a kifogásolt cselekedet és az EU pénzügyi érdekei között. Ezért ez a mechanizmus a gyülekezési-, a szólás-, a sajtó-, a vallásszabadság stb. védelmére, vagyis politikai kérdésekre nem alkalmazható. Ráadásul, amíg a kilátásba helyezett pénzügyi támogatásokat megvonják, annyi lépcsőn kell átmenni, annyi mindennek kell történnie, hogy a gyakorlatban a szankciók érvényesítésére aligha kerül sor.
