Róna Péter: A magyar baloldal fejében délibáb él

„Ha annak idején a trianoni békeszerződést Orbán Viktor tárgyalja, az antant országok felét Magyarországhoz csatoltatta volna” – írta Kubatov Gábor a közösségi oldalán Orbán Viktor brüsszeli győzelme után.

Budapest, 2013. június 2. Róna Péter közgazdász beszél az Ökopolisz Alapítvány Merre van elõre? Magyarország újragondolása címû konferenciáján a Benczúr Hotelban 2013. június 2-án. MTI Fotó: Beliczay László Fotó: Beliczay László

A fél magyar média felhördült a Fidesz pártigazgatójának mondatán.

Pedig diplomáciai értelemben az, amit Orbánék elértek az Európai Parlamentben, arra csak nagyon ritkán akad példa.

Bár Magyarországon politikai szimpátia alapján ítélik meg ezt is, mint mindent, érdemes azért időnként a valósággal is tisztában lenni.

Erre utalt a nem éppen a jobboldalhoz sorolható Róna Péter közgazdász is a baloldali televíziós és rádiós újságíró, Bolgár György Megbeszéljük című műsorában – tudósított a Szegedma.hu.

Már a baloldaliak is belátják, hogy Orbán Viktor győzelmet aratott és történelmet írt Brüsszelben. Persze nem Gyurcsányék, de tőlük mondjuk nem is várta volna senki...

Az interjúból részletet közlünk:

Róna P.: – Amit most Orbán Viktor Brüsszelben elért, az talán csak Talleyrand-nak az 1814. évi bécsi kongresszuson aratott diplomáciai sikeréhez fogható, amikor nem sokkal Napóleon veresége után visszaállította Franciaország helyét az európai politikai rendszerben.

Orbán Viktor egy teljesen vert helyzetből tudott elképesztő eredményt kihozni.

Bár a létrejött megállapodás 2. cikkelye megerősíti az elkötelezettséget az európai értékek iránt, ezt azonnal megcáfolja azzal, hogy az értékek sérelme csak abban az estben orvosolható, ha a sérelem az EU pénzügyi érdekeit csorbítja.

Bolgár Gy.: – Dobrev Klára szerint viszont ezt úgy kell értelmezni, hogy az EU pénzügyi érdekei akkor is sérülnek, ha egy országban nincs médiaszabadság, vagy az igazságszolgáltatást a kormány a saját uralma alá hajtja.

R.P.: – Ugyan. Teljesen világosan kiderül a szövegből és abból, ami elhangzott a tárgyalások alatt és után, hogy Dobrev Klára óriási tévedés áldozata. Mert ha igaz lenne, miért kellett volna a szövegbe egyértelműen beírni, hogy csak azokkal a tételekkel fog ez a mechanizmus foglalkozni, amelyek a pénzügyi érdekeket sérti?

B.GY.: – No, de az eredeti megállapodás, amit nem most alkudott ki Orbán Viktor, ugyanezt a pénzügyi érdeksérelmet helyezte a középpontba, ezektől tette függővé a jogállami eljárásokat is.

R.P.: – Ez nem így van! Az eredeti megállapodásban nem volt benne, amit a mostani megállapodás kimond, vagyis hogy a mechanizmus csak akkor alkalmazható, ha tényleges és közvetlen sérelem keletkezik a kifogásolt cselekedet és az EU pénzügyi érdekei között. Ezért ez a mechanizmus a gyülekezési-, a szólás-, a sajtó-, a vallásszabadság stb. védelmére, vagyis politikai kérdésekre nem alkalmazható. Ráadásul, amíg a kilátásba helyezett pénzügyi támogatásokat megvonják, annyi lépcsőn kell átmenni, annyi mindennek kell történnie, hogy a gyakorlatban a szankciók érvényesítésére aligha kerül sor.

B.GY.: – Annak ellenére sem, hogy 25 tagország szerint kell egy ilyen mechanizmus, egy ilyen szabályrendszer?

R.P.: – Brüsszelben most nem kevesebb történt, mint hogy az EU vezetői, az unió legbefolyásosabb országai, élükön Németországgal, feladták az értékalapú közösség létrehozásának nagy álmát, és létrehoztak egy olyan szervezetet, amely a szuverén országoknak nem érték-, hanem érdekközössége, és ez az érdekközösség kizárólag gazdasági kérdésekre szorítkozik.

Orbán Viktornak sikerült megvalósítania azt, amit a britek szerettek volna a kilépésük előtt.

Nem vitatták, hogy az EU nagyszerű vámunió és gazdasági közösség, de kifogásolták, hogy politikai értékeket akar behozni a tevékenységébe. Az unió Orbán Viktor igényének teljes mértékben helyt adott,

nem értem, Dobrev Klára mire alapozza a véleményét.

Az új mechanizmus jogilag nem, de gyakorlatilag a 7-es cikkely helyébe lép, és az orvoslási mechanizmust leszűkíti a pénzügyi sérelmekre. A magyar baloldal fejében délibáb él, hogy miképp viszonyul Nyugat-Európa Magyarországhoz, Lengyelországhoz és a térség többi országához. Bennünket harminc éven keresztül átvertek, és nem vettük észre, miről van szó. Orbánnak esze ágában sincs kiléptetni Magyarországot a EU-ból, lemondani a gazdasági előnyökről, a pénzről, de teljesen szabad kezet akart kapni a politikai területen. Ismétlem: a brüsszeli megállapodással Orbán újradefiniálta az Európai Unió lényegét: értékközösségből csinált egy érdekközösséget.

A cikk teljes tartalma ide kattintva érhető el.