Az elemző az Európai Bizottság elnökének egyéves tevékenységét értékelve emlékeztetett arra, hogy a Jean-Claude Juncker vezette, nyíltan politikai bizottsághoz két stigmaként égő, óriási politikai baklövés kötődik: a 2015-ös migrációs válság félrekezelése és a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból.
Az Ursula von der Leyen vezette testület belépésekor a tagállamok részéről egyfajta várakozás volt érzékelhető azt illetően, hogy az új bizottság kevéssé politikus testület lesz, és inkább a tagállamok közötti konfliktusok elsimítására koncentrál. Ez az elvárás azonban nem teljesült:
az új bizottság is politikai szereplőként tekint magára, sőt mi több, politikai céljai tovább mélyítik a tagállamok közötti ellentéteket
– mondta el Kovács Attila. Hozzátette: nyilvánvalóvá vált, hogy munkája során Ursula von der Leyen fő szövetségesének az Európai Parlamentet (EP), azon belül is elsősorban a baloldali-liberális-zöld frakciót tekinti, és elképzelései nagyon erős átfedést mutattak az EP balliberális vezetőinek nézeteivel. Magyarország szempontjából külön csalódás, hogy noha von der Leyennek szüksége volt a magyar támogatásra az elnöki pozíció elnyeréséhez, hivatalba lépését követően hátat fordított hazánknak – jelentette ki a projektvezető.
Kovács Attila arról is beszélt, hogy álláspontja szerint a koronavírus-járvány súlyosságát a bizottság nem ismerte fel időben, így a testület tétlensége is hozzájárult a vírus okozta károkhoz Európában. Elmondta, a Bizottság több hibát is elkövetett: későn ismerte fel a válság súlyosságát, ráadásul eladósítással kezelné a válság által okozott gazdasági károkat, végül pedig még abba is beleszólna, hogy a tagállamok mely oltóanyagot használják az állampolgáraik egészségének megőrzése érdekében.
– A Bizottság első éve erős volt a papírgyártásban, de gyenge a válságkezelésben
– jegyezte meg a projektvezető.
A migrációval kapcsolatban elmondta, ezen a téren nagyon veszélyes javaslatot tett le a Bizottság a közelmúltban az asztalra. Egyrészt burkoltan, de továbbra is a migránsok tagállamok közötti elosztását tartalmazza a szeptemberi javaslat, másrészt a novemberi cselekvési terv értelmében
a Bizottság szavazati jogot adna a migránsoknak a politikai részvétel ösztönzésének részeként.
Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes a sajtótájékoztatón elmondta: az unió helyzetéről szóló beszédében von der Leyen felvetette annak a lehetőségét is, hogy egyes külpolitikai kérdésekben térjenek át az egyhangúságról a minősített többségi döntéshozatalra, ami azonban egyértelműen szembemegy a tagállami hatáskörökkel, és nemzeti szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan.
– Még a Juncker-bizottsághoz képest is erősebbé vált a mostani Európai Bizottság törekvése a jogállamiság kérdésének hangsúlyozásával kapcsolatban
