4°C Ferenc , Olívia 2022. december 3. 
A középiskolákban továbbra is online oktatás zajlik, az általános iskolák és óvodák viszont nyitva maradnak, ahol csak lehet – emelte ki tegnap a köznevelésért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott:
az oktatásirányításnak is csalódást okozott, hogy a középiskolákra vonatkozó korlátozást fenn kell tartani, de a járványnak még koránt sincs vége, noha a fertőzésszámok folyamatosan javulnak.
Szerinte 2020 tavaszán bebizonyosodott, hogy az általános iskolákban is működőképes a digitális oktatás, de az is kiderült, hogy ennek a módszernek a hatékonysága jelentősen életkorfüggő. – A teljes intézményrendszer felkészült arra, hogy ha kell, a következő naptól át tud állni digitális rendre, de ha van rá mód, ezt érdemes elkerülni az általános iskolák esetében. Az online oktatás az alsó tagozatos diákoknál nem tud olyan hatékony lenni. A középiskolás korosztály ugyanakkor már jól tud önállóan tanulni, és minden felmérés azt mutatja, hogy ezekben az évfolyamokban az eszközellátottság is kifejezetten jó, vagyis nem okoz problémát a hátrányos helyzetű tanulók elérése sem. Akinek nincs eszköze, annak az iskolák biztosítottak – magyarázta Maruzsa Zoltán.
Hozzátette: köszönet illeti az általános iskolák és az óvodák dolgozóit. A személyes oktatásban részt vevők járvány idején végzett munkája ráadásul nemcsak pedagógiai szempontból, hanem munkaerőpiaci szempontból is fontos, mivel lehetővé teszik, hogy a szülők dolgozni tudjanak – tette hozzá. Ezekben az intézménytípusokban csak megbetegedés esetén, időszakosan rendelnek el online tanítást.
Az államtitkár a tanári szervezetek követelésére reagálva hangsúlyozta: legitim elvárás, hogy a pedagógusok koronavírus elleni beoltása mielőbb megtörténjen. A kormány ugyanakkor nem ágazati jellegű oltási eljárást képzelt el, hanem veszélyeztetettségi és életkori szempontok alapján dolgozta ki az oltási tervet. Ennek megfelelően elsőként az egészségügyi dolgozókat oltják be, majd az idősek következnek. A pedagógusok közül is elsőként a 60 év feletti és a krónikus betegek kaphatják majd meg a védőoltást – mondta.
A Nemzeti Pedagógus Kar honlapján fellelhető (Oktatási Hivatal adatai alapján készített) statisztikai adatok szerint 2008 és 2018 között jelentősen nőtt a hatvan éven felüli pedagógusok aránya, az utolsó mérés szerint közel 16 ezren töltötték be a 60. születésnapjukat, ez nagyjából a pedagógusok tíz százaléka. Az azóta eltelt két tanévben még többen léphették át a korhatárt, legalább ennyien vannak tehát, akik a központi oltási terv szerinti harmadik ütemben védettséget szerezhetnek a vírussal szemben.
A krónikus betegek számáról nincs országos összesítés. A Pedagógusok Szakszervezete érdeklődésünkre közölte: becsléseik szerint a nevelők húsz százalékának van, lehet fokozott kockázatot jelentő betegsége. Hajnal Gabriella, az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ (KK) elnöke ennél kisebb arányt említett korábban lapunknak, igaz, ő csak a tankerületi iskolákra vonatkozó adatot ismertette: a KK-hoz tartozó, nagyjából 87 ezer pedagógusból mintegy 3500-an vannak (négy százalék), akik krónikus betegségük okán jogszabály szerint is kérhetik a munkáltatótól, hogy online taníthassanak.
Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a tanárok részéről folyamatosan csökkent a tömeges tesztelés iránti érdeklődés. Az első alkalommal 85 százalék vett részt, később már csak 60 százalékos volt a részvétel az iskolai, óvodai dolgozók szűrésén. A mostani, téli szünet utáni tesztelésen pedig csak azok a pedagógusok vettek részt, akik tünetet észleltek magukon – ismertette Maruzsa Zoltán. A vizsgálatok egyébként is alacsony átfertőzöttséget mutattak: az érintettek két, majd egy százaléka bizonyult pozitívnak.
Beszélt az államtitkár a középiskolai felvételikről is, leszögezve: mindenképp személyes jelenléttel tartják meg a központi írásbelit, erre szükség van. Hozzátette, az érettségi vizsgákon alkalmazott és bevált biztonsági előírások mentén szervezik a felvételit is, tantermenként tíz főben maximálják a létszámot. Emellett a szokásos egy helyett két pótnapot is beiktatnak, hogy biztosan legyen módja megírni a tesztet annak is, aki megbetegszik vagy karanténba kényszerül. A középiskolai felvételi egyébként 75 ezer gyereket érint.
Bizonyos esetekben személyesen adhatnak számot tudásukról az egyetemisták is, akikre a középiskolásokhoz hasonlóan még mindig digitális munkarend vonatkozik. A felsőoktatásban jelenleg éppen vizsgaidőszak zajlik, ennek kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt közölte lapunkkal: alapvetően a vizsgákat is online térben szervezik, de ha ez valamelyik tárgy esetén nem oldható meg, akkor a járványügyi szabályok betartásával van lehetőség jelenléti formában is vizsgáztatni, ezt minden esetben a rektoroknak kell kezdeményezniük. A tárca beszámolt arról is, hogy kifejezetten egyetemi oktatók számára nincs központi Covid-szűrés, de az orvosegyetemeken oktatókat az egyetemi klinikák és hallgatók egészségügyi ellátásban és a védekezésben betöltött szerepére tekintettel folyamatosan tesztelik.
