Mélyen hallgat a Lánchíd-tenderről a Transparency International

A civil szervezet októberben állapodott meg a közbeszerzés átláthatóságának felügyeletéről a fővárossal, de azóta a tapasztalt visszásságok ellenére sem nyilvánult meg az ügyben – írja a mandiner.hu.

Forrás: MANDINER2021. 01. 22. 14:42
Lánchíd Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A napokban a Mandiner beszámolt arról, hogy 5 milliárd forinttal drágábban újíthatja fel a Lánchidat a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat közelmúltban lezárult új közbeszerzési eljárásának nyertese, mint amennyiért Tarlós István korábbi főpolgármester idején tette volna.

A nyertes A-Híd Zrt. bruttó 26,75 milliárd forintért végezheti a munkát. Emlékeztetésképpen: a Tarlós István főpolgármestersége idején kiírt közbeszerzési eljárásban szintén az A-Híd adta a legjobb ajánlatot, de abban még csak 21,8 milliárd forintos ár szerepelt.

Célzott pályáztatás?

Korántsem ez az egyetlen ellentmondásos fejezet a Lánchíd felújításának zavaros történetében. A Mandiner tavaly augusztusban részletesen beszámolt, miként magyarázkodott Karácsony Gergely az ATV-ben arról, miért nem sikerült kilenc hónap után a hatályos jogszabályoknak megfelelő közbeszerzést kiírnia a BKK-nak a Lánchíd felújítására.

Ismert, a Közbeszerzési Hatóság megállapította a Lánchíd-tender jogellenességét, mivel a főváros mint ajánlatkérő nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást. A főváros a törvényesen előírt 8 év helyett 10 éves referencia-időszakot írt volna elő a pályázók részére. Karácsony az ATV műsorában ezt azzal indokolta, hogy ebbe a 10 éves referencia-időszakba így beleesne a Margit híd felújítása is, amely 2012 elején fejeződött be, és amelyet a Közgép konzorciumi vezetése mellett az A-Híd Zrt. és a Strabag közös konzorciuma végzett el.

Karácsony magyarázkodásából egyértelműen az következik, hogy

a főváros a Közgép, az A-Híd Zrt. és a Strabag hármas részére szeretne lehetőséget biztosítani a pályázaton.

Az is egyértelmű volt, hogy nem Szíjj László cégével, a Közgéppel szeretné „megnyeretni” a projektet az önkormányzat. Maradt tehát a forrásaink szerint baloldali kapcsolatokkal rendelkező A-Híd Zrt. és a Demszky-időszakban rengeteg pályázatot nyert Strabag. Mint fentebb megírtuk, végül mégis az A-Híd nyert.

Ötvenszeres előleg, lefelezett kötbér, személyi összefonódások

De van itt még más is. Karácsonyék az újra kiírt közbeszerzésben több mint ötvenszeresére (!), 75 millióról nettó 3,76 milliárdra, bruttó 4,78 milliárdra emelték meg a kivitelezésre szerződést kötő cégnek fizetendő előleget. Ez azt jelenti, hogy az A-Hídnak kapásból, bármilyen munka elvégzése nélkül több milliárd forintot fizet ki a főváros.

És ha mindez nem lenne eléggé vállalkozóbarát hozzáállás, az új pályázati kiírásban a beruházás késedelme miatt fizetendő kötbér mértékét a Tarlós István idején meghatározott összeg felére csökkentették. Tarlóséknál a napi kötbér a vállalkozói díj 0,5 százaléka, a teljes projekt csúszása esetén pedig a vállalkozói díj 20 százaléka volt, az új eljárásban ez 0,25 és 10 százalék lett.

Előleg és kötbér Tarlós István idején...
Fotó: MANDINER.HU
és Karácsonyéknál
Fotó: MANDINER.HU

Érdekes adalék mindemellett, hogy az MSZP-s Tüttő Kata, Karácsony főpolgármester-helyettese, aki úgy tűnik valamiért kötődik a budapesti közbeszerzéseken nyertes cégekhez vendégként részt vett a Lánchíd-tenderen nyertes A-Híd születésnapi rendezvényén.

Az átláthatóság mindenek felett

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) októberben közölte, hogy a Transparency International Magyarországot (TI) bízta meg a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzési eljárás „független monitorozásával”. Közleményük szerint a nemzetközi civil szervezet bevonása elősegíti, hogy a közbeszerzési eljárás és az ajánlatot tevők közötti verseny „minél nyíltabb, átláthatóbb és tisztességesebb legyen”.

Az önkormányzat és a BKK szerint céljuk ezzel, hogy minél több szereplő vegyen részt az eljárásban. A TI jelenléte biztosítékot jelent az ajánlattevők közötti verseny tisztaságára, a transzparens közbeszerzésre – olvasható a közleményben. Azt ígérték, a TI közbeszerzéssel kapcsolatos jelentései nyilvánosak lesznek a szervezet honlapján és a Lánchíd felújításával kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló www.bkk.hu/lanchid oldalon (az oldal jelenleg nem elérhető).

Itt lesznek láthatók?
Fotó: MANDINER.HU

Vagy mégsem?

A szervezet azonban azóta sem nyilvánult meg a Lánchíd felújításának ügyében. A TI weboldalán a „Lánchíd” kulcsszóra keresve mindössze egy, a megállapodásról szóló cikket találunk. Ebben egy link mutat a közbeszerzések közérdekből nyilvános adatait tartalmazó oldalra. A TI azonban azóta sem nyilvánult meg az ügyben. Sem saját oldalán sem itt, ahol ígérték.

Ennyi.
Fotó: MANDINER.HU

A TI azt ígéri, majd a végén közzéteszi a jelentést

A szervezetet e-mailben kérdeztük arról, hogy a korábban részletezett visszásságok fényében úgy látják-e, minden rendben van a Lánchíd felújítása körül, és akár igen, akár nem a válasz, miért nem nyilatkoztak eddig az ügyben. A Transparency úgy válaszolt, a közbeszerzési eljárás még nem zárult le, majd a szerződés aláírásával ér véget, amikor is maga a szerződés nyilvános lesz a közbeszerzési adatbázisban is.

Állításuk szerint ezt követően fogják a jelentésüket elkészíteni, amit természetesen nyilvánosságra is fognak hozni.

Felhívták a figyelmet, hogy „a közbeszerzési eljárás során a szerződéstervezet első, még a tárgyalások előtti változata került – kötelezően, a törvényi előírásoknak megfelelően – közzétételre a közbeszerzési adatbázisban, amely a tárgyalások során módosulhatott”. A végleges változat, az aláírást követően lesz nyilvános, szintén a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Az előleggel kapcsolatban jelezték, hogy az annak mértékét, és kereteit a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 135. §-a, valamint az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szabályozza, és „bizonyos esetekben”, például, a törvény szerint kötelező 30%-os előleget lehetővé tenni. Ez némileg irrelevánsak tűnik, mert maguk is hozzáteszik, hogy

ez nem a jelen esetre vonatkozik.

A kötbérezés feltételei pedig szerintük összetettek, a szerződésben több kötbértípus is szerepel. (Így van, mint fent látható, összesen három – a szerk.). Kiemelték, eddigi tapasztaltak alapján az A-Híd Zrt. ajánlata volt a legkedvezőbb.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.