Varga Judit: Tavasszal törvény születhet az online jogállamisági garanciákról

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint fontos, hogy a technológiai vállalatoknak legyen ügyfélszolgálatuk vagy képviseletük az uniós tagállamokban.

Budapest, 2020. november 18. Varga Judit igazságügyi miniszter megnyitó expozét tart az alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A mai napon ülésezett a Digitális Szabadság Bizottság, a grémium a transznacionális technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét tűzte ki célul. A téma adott volt: a rendkívüli ülés során arról tárgyaltak, hogy a közelmúltban szintet léptek a techóriások, amikor különösebb indoklás nélkül már egy állami vezetőt is elnémítottak.

– Az illetékes állami intézményekkel egyeztettünk ma délelőtt, el fogjuk kezdeni a munkát az Igazságügyi Minisztériumban és tavasszal szeretnénk egy törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni

– nyilatkozta az ülés szünetében a Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter. Mint a tárcavezető elmondta, három fő célkitűzést szeretnének megvalósítani:

a jogállamisági garanciákat az online térben is számon lehessen kérni;

átláthatósági követelményt fogalmaznának meg, amely magában foglalja a tisztességes eljáráshoz való jogot;

valamint meg kell védeni a magyar állampolgárok szólás- és véleményszabadságát.

– Egyértelmű, hogy a hazai szabályozó csak a hazai gyakorlatot vizsgálhatja. A célkitűzésünk, hogy az alkotmányos keretek számon kérhetők legyenek a Magyarországon tevékenykedő techóriásokon

– mondta lapunknak Varga Judit.

A tárcavezető elmondta, fontos, hogy az alkotmányos keretek számon kérhetők legyenek a Magyarországon tevékenykedő techóriásokon. Fotó: Kurucz Árpád

Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, egy éve vizsgálódik a bizottság, számos tapasztalatot, állampolgári véleményt gyűjtöttek, valamint számos visszajelzés érkezett a Gazdasági Versenyhivataltól, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól és az ombudsmantól is. A bizottság munkája során a határokon túlnyúlóan vizsgálódott: létezik szabályozás Németországban és Franciaországban, valamint Lengyelországban is van egy javaslat a szólásszabadság védelmében, valamint egy uniós javaslat is formálódik tavaly december óta.

– A nemzetközi közösséggel együttműködve egy jó nemzetközi szabályozás kialakításán is dolgozunk, de nem várhatunk a hazai jogalkotással sem, ugyanis bárki bármikor kikapcsolható és ennek a jogorvoslati rendje átláthatatlan

– szögezte a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Varga Judit.

– Fontos, hogy elkerüljük a pszeudó jogrendszerek vagy párhuzamos jogrendszerek kialakulását, nem lehetnek államként fellépő szereplők a techóriások csak azért, mert a szolgáltatásaik révén a társadalom széles tömegeit képesek befolyásolni algoritmusaik útján. Ez nem fér össze a jogállamiság elveivel és ebben, úgy látom, partner az EU is – vélekedett a tárcavezető. Hozzátette: sőt még Jouruvá uniós biztos is olyan véleményt fogalmazott meg a kérdésben, amit Varga Judit is el tud fogadni. – Nem hittem volna, hogy erre sor kerülhet – mondta kedélyesen a tárcavezető.

A miniszter úgy összegzett: a techóriások szintet léptek az amerikai elnök letiltásával, az ehhez hasonló döntéseket pedig vissza kell szorítani és átláthatóvá kell tenni.

A nemzetközi példákra kitérve Varga Judit megjegyezte, hogy a szabályozás kialakítása most kezdődik meg, ezért a munka ezen fázisában még nem tudja megmondani, hogy mely ország szabályozása lehet irányadó. Kiemelte: olyan jogorvoslati mechanizmusokat kellene bevezetni, amely egy átlag magyar állampolgárnak egyértelmű, ami az ő védelmét a legkönnyebbé, leghatékonyabbá teheti. Ebből a szempontból az igazságügyi miniszter szerint fontos, hogy az adott technológiai vállalatnak legyen ügyfélszolgálata vagy állandó képviselője az uniós tagállamokban – ez lehet a készülő jogszabálycsomag egyik eleme.

Azon kérdésünkre, hogy a készülő szabályozásokat vajon mennyire fogják figyelembe venni a techóriások, Varga Judit úgy fogalmazott: nem feltétlenül a szankció, a büntetés a megoldás, a techcégeket érdekeltté kell tenni abban, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak. Mint mondta, fontos a párbeszéd ezekkel a vállalatokkal, ám azt is hozzátette:

„a techóriások szolgáltatásukkal profithoz jutnak a közösségi használat során, így ha ők nem követik az adott tagállam jogrendszerét, saját magukat is hiteltelenítik a felhasználók előtt”

– zárta a beszélgetést Varga Judit igazságügyi miniszter.