– Az elmúlt tíz évben a kormányzat jelentősen bővítette a családokra fordított támogatások mértékét és formáját, de legalább ilyen fontos, hogy mindezt alapvetően úgy tette, hogy közben a szülők munkavállalását is ösztönözte – jelentette ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére.
– A támogatások jelentős része azokat díjazza, akik a gyermekeikért és nem a gyermekeikből akarnak élni
– hangsúlyozta Fűrész Tünde, hozzátéve: számos új családpolitikai eszköz jelent meg, amelyek jelentős része összefügg a szülők munkaerőpiaci részvételével is, például a babaváró támogatás, a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége vagy az otthonteremtési lehetőségek.
Az elnök asszony kifejtette: a közvetlen anyagi segítséget jelentő támogatások hozzájárultak a családbarát értékrend megerősödéséhez is. Ennek eredménye, hogy a család pozitív szerepe, a különböző generációk családon belüli együttműködése, a család és a munka egymással való összeegyeztethetősége és így a munkáltatók hozzáállásának változása mind-mind egyre fontosabb szempontként jelenik meg a mindennapokban. Ezek a szempontok, valamint a családpolitikai rendszer által nyújtott sokféle és sokrétű támogatás mind hozzájárultak a gyermekvállalási kedv jelentős növekedéséhez.
Fűrész Tünde arról is beszélt, hogy
ma Magyarországon többen vállalnak gyermeket: míg 2010-ben még öt kívánt gyermekből három született meg, ma már négy. De a családbarát gondolkodás térhódítását mutatja az is, hogy csúcsokat dönt a házasságkötések száma, és hat évtizedes mélyponton van a válásoké.
– 1986 óta nem kötöttek olyan sok házasságot, mint 2020-ban, a járvány negatív hatásai ellenére is. A mögöttünk hagyott évtizedben Európában nálunk nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta és a házasságkötések száma is – hívta fel a figyelmet a KINCS elnöke.
– A kormány nagyon következetesen és aktívan segíti a fiatalok családalapítását, gyermekvállalását, és egyúttal a gyermekek nevelését is. A családvédelmi akcióterv részeként bevezetett babaváró támogatás, az otthonteremtési program vagy a fiatalok SZJA-mentessége is mind azt szolgálják, hogy kevesebb anyagi és lakhatási akadálya legyen a családvállalásnak – sorolta Fűrész Tünde. Elmondása szerint ha nem valósult volna meg az elmúlt tíz évben ez a kiterjedt családpolitika Magyarországon, és a gyermekvállalási kedv a 2010-es szinten maradt volna, akkor 115 ezerrel kevesebb kisbaba született volna meg ebben az időszakban.