időjárás 13°C Jeromos 2022. szeptember 30.
logo

Orbán Viktor: Brüsszel hazudott a szankciókról

Társadalmi párbeszéd az állatvédelemről

Nagy Orsolya
2021.02.23. 06:54
Társadalmi párbeszéd az állatvédelemről

Bárki elmondhatja a véleményét a jelenleg zajló online állatvédelmi felmérésen. A kormány széles körű társadalmi párbeszédet indított tizenhárom állatvédelmi kérdésben. Véleményt lehet nyilvánítani például a tűzijáték szabályozásáról, a cirkuszi állatok szerepeltetéséről és az állatkínzók szigorúbb büntethetőségéről. Az eredmények iránymutatók a kormánynak, s ez fogja adni a Nemzeti állatvédelmi program gerincét. Ovádi Péter állatvédelmi miniszteri biztos lapunknak elmondta: a céljuk az, hogy a magyar állatvédelem öt éven belül Európa élvonalába tartozzon.

– Az elmúlt hónapokban a Nemzeti állatvédelmi program megalkotásával kapcsolatban elindult a társadalmi párbeszéd, néhány hete már bárki elmondhatja a véleményét az online kérdőív segítségével. Milyenek az eddigi tapasztalataik?

– Nagyon fontos volt, hogy az elmúlt három hónap során minél több emberrel találkozzak, akik az állatvédelem területén segítségünkre tudnak lenni. Országjárásba kezdtem, több megyében jártam, ahol kerekasztal-beszélgetéseket tartottunk. Fontos volt, hogy egy asztalhoz ültessük a hatóságok, a civil szervezetek, a rendőrség képviselőit, a jegyzőket és a döntéshozókat. A személyes konzultációk alkalmával nem tudtunk mindenkit elérni, ezért elindítottunk egy online felmérést, tizenhárom kérdéssel. Várjuk az állatszerető emberek véleményét, hiszen azt gondoljuk, hogy ez fogja a gerincét adni a Nemzeti állatvédelmi programnak.

– Rengetegen kitöltötték ezt az online kérdőívet, úgy tűnik sokakat érdekel az állatvédelem Magyarországon. Ennyire égetővé vált az állatvédelemmel magasabb szinten foglalkozni?

– Valóban, az első nap már több mint harmincezren kitöltötték a kérdőívet. Ez is azt mutatja, hogy mennyi ember szeretné elmondani a véleményét az állatvédelemről. Az a célunk, hogy öt éven belül Magyarország Európa élmezőnyébe tartozzon az állatvédelem terén. Ennek megvalósításához őszinte beszélgetésekre és összefogásra van szükség. Egy olyan programot szeretnénk letenni a kormány asztalára, amellyel öt év múlva el fogjuk érni a kitűzött céljainkat.

– Mindig csak az állatkínzók szigorúbb büntetéséről hallani, de sok állat által okozott sérülést a felelőtlen gazdák okoznak. Az utóbbival is foglalkoznak?

– Azt gondolom, hogy egy állattartónak felelőssége van, erre is rákérdezünk a kérdőívben. Nagyon fontos felhívnunk az emberek figyelmét a felelős állattartásra. Lényeges az is, hogy az állattartó ne legyen konfliktusban azokkal, akik nem tartanak állatot. A problémamentes egymás mellett élés feltétele, hogy a szabályokat be kell tartani. Nekünk a felvilágosító oktatást kell megszerveznünk. Ebben is tettünk már konkrét lépéseket, hiszen az Állatorvostudományi Egyetem elvállalta ezt a munkát. A jövőben oktatást biztosítunk a civil szervezeteknek, pedagógusoknak és hatóságoknak. Létrejött az Állatvédelmi Központ, elindult a párbeszéd. Jó úton haladunk.

– A legtöbb kritika a bíróságokat éri, hogy az állatkínzók esetében ritkán ítélnek letöltendő börtönt, még mindig az enyhébb büntetési tételeket alkalmazzák. Ebben az ügyben tudtak lépéseket tenni?

– Azt gondolom, hogy a jogszabályi környezet megfelelő, de az online felmérésünkben rákérdezünk arra is, van-e szükség további szigorításokra. Az állatvédelemről szóló kerekasztal-megbeszéléseken jelen vannak rendőrkapitányok, kormánymegbízottak is. A tapasztalat az, hogy az állatkínzások többsége nem jut el bírósági szakaszba sem, ezért fontos, hogy a civil szervezetek megfelelően tudják dokumentálni a cselekményt, és a hatóság segítségével olyan bírósági szakaszba juttassák el az állatkínzás bűntettét, hogy a bíróság is könnyebben tudjon ítéletet mondani. Sok esetben hiányzik a bizonyíték, amire szükség lenne. Több olyan esetről is tudok viszont, amikor tényleges börtönbüntetésre ítéltek állatkínzót. Ennek lehet elrettentő hatása, de ezzel sem minden esetben ért egyet a szakma. Inkább magasabb bírságot, az állattartástól való eltiltást javasolják. Pontosan azért kérdezzük meg erről is az embereket, hogy tudjuk, melyik megoldást részesítsük előnyben. Arra is rákérdezünk, bekerüljön-e a három csapás törvénybe, hogy a visszaeső állatkínzók automatikusan börtönbe kerüljenek.

Fotó: Police.hu

– A súlyos jellemtorzulás miatt elkövetett, beteges állatkínzások mellett egyre gyakoribbak a hirtelen felindulásból elkövetett állatgyilkosságok is. Vannak, akik például megmérgezik a szomszéd kutyáját, mert hangosan ugat. Hogyan lehet kezelni ezeket az eseteket?

– Mint már említettem, nagyon fontos, hogy ne legyen viszály állattartó és nem állattartó között. Egy hosszabb folyamat azonban ezt elérni. Az állatnevelés az emberek feladata. Az állatkínzást ugyanakkor nagyon komolyan kell venni azért is, mert előremutathat egy későbbi, esetleges emberélet elleni cselekményre. Az állatvédelem tehát összefügg az embervédelemmel.

– Egyre nagyobb figyelmet kap a haszonállatok védelme is. Arra is új szabályok vannak például, hogy a húsipar hogyan bánik a jószágokkal.

– A haszonállatoknak is jár az állatjólét. Az előírásokon túlmutató állatjóléti körülményeket is szeretnénk biztosítani a gazdaságokban. Gondolok a takarmányok innovációjára vagy a tartási viszonyokra. Ezek mind olyan dolgok, amelyek jobbá tudják tenni a haszonállatok életkörülményeit. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is nagy hangsúlyt fektet ezekre, hiszen a közelmúltban több példa volt arra, hogy egy-egy vágóhíd működését függesztették fel az állatok nem megfelelő tartása miatt.

– Egyre inkább vita tárgya a vadállatok cirkuszban való szerepeltetése, számos országban már betiltották ezt. Ördögtől való elképzelés, hogy a cirkuszban nevelkedett állatok állatkerti körülmények között, szafariparkban éljenek tovább?

– Ez valóban egy társadalmilag vitatott kérdés, amelyre szintén rákérdeztük a kérdőívben. Vannak, akik továbbra is szeretnék, hogy legyenek a cirkuszokban vadállatok. Azt gondolom, hogy ezt nekünk is át kell gondolnunk, mert az Európai Unió számos országában be van tiltva a vadállatok cirkuszi szerepeltetése. Ez egy olyan kérdés, amely a jövőben is megosztó lesz, de azt is figyelembe kell venni, hogy nem véletlenül van tilalom erre több országban. Sokan az állatkertek létjogosultságát is vitatják, pedig ezek oktatási központként is funkcionálnak, vagyis nemcsak turisztikai attrakciók. Az állatkerteknek nagy szerepe van az oktatásban, a törvényeink megfelelően szigorúak erre vonatkozóan. A Veszprémi Állatkert feladata lesz például a helyi állatmenhelyet üzemeltetni, mert ott rendelkezésre áll a szakmai tudás és elhivatottság. A magyar állatkertek magas színvonalon működnek, de természetesen még lehet javítani rajtuk.

– Minden év végén felmerül, hogy a magán tűzijátékokat be kellene tiltani, mert súlyosan megzavarja az állatokat, főként a kutyákat. Idén szilveszterkor már nem lehetett a közterületen durrogtatni a kijárási tilalom miatt. Milyenek voltak a tapasztalatok?

– Nem véletlenül került be ez a téma is a felmérésbe, hiszen ez is egy vitatott kérdés. Ez esetben is az emberi tényező a legfontosabb, hiszen a tűzijáték, ha nem zavarja a szomszédot, még jól is tud működni. Bizonyított tény azonban, hogy a kutyákat megviseli a tűzijáték, ezért jobban körül kell írni azt a szabályrendszert, hogy milyen körülmények között lehet majd pirotechnikai eszközöket használni. A tavalyi szilveszter idején látható volt, hogy az engedélyezett pirotechnikai eszközök csökkentésével, és azzal, hogy a hármas kategóriájú tűzijátékokat már árulni sem lehetett, a felére csökkent az otthonról elszökött ebek száma.

– Az állatvédők a betiltás mellett állnak?

– Többségében egyöntetű a véleményük, a betiltást szeretnék, bár köztük is akadnak megengedőbbek a tűzijátékkal kapcsolatban. A hangsúly ebben a kérdésben is a felelős állattartáson van. Sokan azt mondják, egy napról van szó, akkor kell jobban vigyázni a társállatainkra, ne hagyjuk őket szabadon. Szerinte ebben is meg kellene találni a középutat, például egy önkormányzatnak nem kellene megtiltani a tűzijátékot, azt viszont a társadalomra kellene bízni, hogy a kisebb pirotechnikai eszközöknek teret adjunk-e vagy sem.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.