Veszprém Európa legélhetőbb városai közé törekszik

Bár a koronavírus-járvány Veszprém életét is megkeseríti, a városban nem állították le a folyamatban levő fejlesztéseket. Sőt, gőzerővel dolgoznak azon, hogy a megyeszékhely minél felkészültebben várja a vendégeket 2023-ban, amikor Veszprém, a térség balatoni településeivel összefogva, Európa kulturális fővárosa lesz. Porga Gyula polgármester nemcsak az elért eredményekre büszke, hanem arra is, hogy az emberek egyre inkább otthonra lelnek a városban.

20210127 MN Veszprém Porga Gyula polgármester Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Az őszödi beszéd kiszivárgása után megtartott 2006-os önkormányzati választáson nagyon sok addig balliberális vezetésű városban vérzett el a polgármester, így volt ez többek között Veszprémben is. Dióssy Lászlót (SZDSZ) tizenöt éve Debreczenyi János (Fidesz–KDNP) váltotta, majd őt négy év elteltével – az alpolgármesterként már kipróbált – Porga Gyula követte. A 2019 óta harmadik ciklusát töltő kormánypárti politikus szerint a 2006-os választási győzelmük nagy meglepetés volt, amihez a megváltozott politikai közhangulat mellett az is közrejátszott, hogy addigra Veszprém ”bezárta magát”. – A város a környékbeli önkormányzatokkal pereskedett a közös hulladéklerakós fejlesztés miatt, és a helyi háziorvosokkal is elmérgesedett a városvezetés kapcsolata, ezeket a konfliktusokat Dióssy László nem tudta kezelni – emlékezik vissza a közel két évtizeddel ezelőtti időkre Porga Gyula.

Amikor a Fidesz–KDNP átvette a város irányítását, első dolguk volt a nyitás, a peres ügyek, problémák rendezése.

A Veszprém Aréna kivitelezési munkálatai például építési engedély nélkül folytak, ezt a gondot is orvosolniuk kellett.

Emellett átvilágították az önkormányzat cégeit, majd lényegesebben gazdaságosabb működésre álltak át. Erre már csak azért is szükség volt, mert a Gyurcsány-kormány akkoriban egyre több forrást vont el az önkormányzatoktól, amelyek nyakába közben egyre több feladatot raktak. Erre válaszul a legtöbb település mind nagyobb hiteleket vett fel, viszont

az önkormányzatok adóssága emiatt egyre csak hízott.

Közösséget is építettek

Az egyre romló pénzügyi helyzet ellenére Veszprémben a kormánypárti vezetés a jövőt, a város fejlesztéseit is igyekezett megtervezni. Ahogy Porga Gyula fogalmaz: „a korábbi terveket átdolgozták, más irányba fordították a vitorlákat”. Tették ezt azért, mert hittek abban, hogy Veszprémnek Magyarország legélhetőbb városának kell lennie, amihez viszont megfelelő infrastruktúrára, közszolgáltatásokra volt szükség, amiket fokozatosan pótoltak. Közben igyekeztek közösséget is építeni, mert Porga Gyula szerint ez ugyanolyan fontos, mint maga a fejlesztés. Úgy véli, a beruházások önmagukban ezért nem célok, csak eszközök ahhoz, hogy az ott élők ne csak lakóhelyként, hanem otthonként tekintsenek a városra, és a fiatalok a településen tervezzék a jövőjüket. – A polgármesterségem idején, az első években több fontos fejlesztést is megvalósítottunk. Az első a Séd-völgyi rehabilitáció volt, amit már az én hivatali időmben fejeztük be. Megújítottuk a köztereket, a parkokat, játszótereket építettünk, és rendbe tettük az egykori jezsuita és görög apácák kolostorait, amelyek már csak romjaikban voltak meg. A terület így ma már a veszprémiek és a turisták kedvelt sétaövezete, a fejlesztés hazai és nemzetközi díjakat kapott – mondja a polgármester.

Ezzel a beruházással párhuzamosan a belváros rehabilitációját is elindították. Nem voltak könnyű helyzetben, mert a rendszerváltás előtt a történelmi belvárosba oda nem illő épületeket építettek, ezzel valósággal belemartak a régi településképbe. Emiatt például a Kossuth Lajos utca egyik felén a szocializmusra emlékeztető kockaépületek állnak, ezekkel szemben, az út másik oldalán az egykori kereskedelmi negyed impozáns ingatlanjai láthatók.

Szigorúan titkos tiszt állt a Dimitrov élén

– A belváros rehabilitációját egyedülállóan egy 26 fős konzorciummal hajtottuk végre. Ebben az együttműködésben olyan vállalkozók vettek részt, akiknek a központban üzletük van, és velük közösen újítottuk meg a belvárost. Nemcsak ötletekkel, tanácsokkal láttak el bennünket, hanem anyagi felelősséget is vállaltak, kifizették az önrészüket – emeli ki Porga Gyula. Ennek az együttműködésnek lett a gyümölcse a Hangvilla, a város új kulturális központja, amelynek – egy járványmentes időszakban – évi százezer fizető látogatója van. A polgármester nagyon büszke arra, hogy a létesítmény eltartja önmagát, ami kulturális intézmények körében kivételes teljesítmény. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a város közművelődési feladatait nem kizárólag a Hangvilla látja el, mellette működik az Agóra kulturális intézmény is, amely Veszprém legsűrűbben lakott városrészében található. Az előző városvezetéstől megörökölt kulturális intézményrendszert ugyanakkor úgy szabták át, hogy az – összességében – kevesebbet visz el a város kasszájából, mint elődje, a Dimitrovról elnevezett művelődési központ. Amelyet mellesleg 2008-ig egy szt-tiszt vezetett.

A későbbi fejlesztések főként a Modern városok programban valósultak és valósulnak meg. Kulturális és sportberuházásokat indítottak, illetve új ipari parkot alakítanak ki. Sportuszodát és tornászgyakorlót építenek, megújítják a zeneiskolát és több milliárd forintból fejlesztették az állatkertet.

Emellett az úthálózat korszerűsítése állandó feladat. Ennek a része a külső és a majdani belső körgyűrű megépítése is. Utóbbi egy régen vágyott, új völgyhíddal gazdagítja a várost. Az északi iparterületnél jelenős útfejlesztést valósítottak meg, utakat és járdákat építettek. Bővítették a város úthálózatát, mert méréseik szerint az utóbbi időben évente ezer új autó jelent meg Veszprémben a forgalomban; azon dolgoznak, hogy a belső körgyűrű is teljes legyen. A Modern városok programban erre is lesz forrás, a két sűrűn lakott városrészt pedig egy új völgyhíddal kötik majd össze.

Veszprém, 2016. május 10.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) aláírja a Modern városok program keretében kötött együttmûködési megállapodást a veszprémi városházán 2016. május 10-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI

A városon belül és azon kívül is sokat költenek a kerékpárút-hálózat fejlesztésére, hogy a környező településeket és a Balatont kerékpárral is könnyen lehessen elérni. Három új óvodát is építettek, de jelentős összegeket költöttek a bölcsődéikre is.

Nehézségek a Covid miatt

Tervezik a jövőt is, de a koronavírus-járvány miatt a veszprémi önkormányzat sincs könnyű helyzetben. – Három idősíkon kell gondolkodnunk. A Covid miatt a jelenlegi helyzet a legbizonytalanabb, a 2021-es költségvetést nagyon óvatosan kell megtervezünk. Mi is bevételkieséssel számolunk, de ezt el kell fogadunk, mert a vírus elleni védekezés megkövetelte összefogásból, együttműködésből az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket. Most mindennél fontosabb a megelőzés, az emberek biztonsága. Az is közös érdekünk, hogy a vállalkozásaink talpon tudjanak maradni, és hogy minél kevesebben veszítsék el a munkájukat. A beruházásokat ezért sem állíthatjuk le – hangsúlyozza a polgármester.

A második idősík 2023, amikor

Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz.

– Nagyon készülünk 2023-ra, hogy a programjaink a veszprémiek és a vendégeink megelégedésére szolgáljanak. Ehhez szükség van infrastrukturális beruházásokra, de – tanulva a pécsi példából – csak olyan fejlesztéseket hajtunk végre, amelyeket a város később fenn is tud tartani. Fontos, hogy mi nem egyedül, hanem a térséggel összefogva készülünk a programokra – fogalmaz a politikus. Veszprémben 2023-ra több romos önkormányzati ingatlant felújítanak, így megszépül többek között a múzeum, a könyvtár, a közösségi térré átalakuló egykori gyermekkórház épülete és a város egyik kapuját jelentő vasútállomás környezete is. Megépül a digitális élményközpont, ami az első lesz Közép-Európában, és

Porga Gyula reményei szerint miként a párizsi vagy a tokiói hasonló létesítmények, a veszpréminek is rendkívüli vonzereje lesz majd.

A kiemelt beruházásokra a kormány ötvenmilliárd forintot ad, a katolikus érsekség pedig negyvenmilliárd forintot kap, amiből a várat újítja meg. S persze a jelenlegi fejlesztések mellett már azon is gondolkodnak, hogy 2030-ig milyen feladatok várnak az önkormányzatra. Tervezik a távolabbi jövőt is, hogy a megyeszékhely Európa legélhetőbb városai közé emelkedhessen.

Minden szolgáltatás elérhető

Nemcsak a polgármester, hanem a városlakók többsége is úgy gondolja, hogy Veszprém igazán jó hely. A bevásárlóközpont előtt a padon ülve várakozó fiatalember is azt mondja, hogy a megyeszékhelyen bárki megtalálja a számítását. Azt pedig kifejezetten szereti, hogy járványmentes időszakban, főleg nyáron, nagyon sok program – fesztivál és koncert – van a településen, ahová a fiatalok is szívesen járnak szórakozni. Szavai szerint a városban minden fontos szolgáltatást el lehet érni, és kiváló a közbiztonság is. Kritikaként azt említi meg, hogy bár alapvetően rendben vannak az utak Veszprémben, de azért néhány szakaszra ráférne a felújítás.

Hasonlóan pozitív véleménnyel van a városról egy közelben munkálkodó idősebb férfi is, aki ugyan hajmáskéri, de évtizedek óta Veszprémben dolgozik. Megjegyzi, hogy korábban 16 évet a kórházban, egy évtizedet pedig egy másik munkahelyen húzott le, így hiába lakott a közeli Hajmáskéren, az ideje nagy részét mégis a megyeszékhelyen töltötte.

– Mindig is szerettem Veszprémet, ahol minden fontosat megkaptam, ami nekünk kellett.

A közlekedés is nagyon jó volt mindig, és manapság is sűrűn járnak a buszok a két település között – emeli ki.

Már csak egy vidámpark hiányzik

A férfi nagyon büszke a helyi állatkertre, amely szerinte csodaszép, a létesítményt gyakran látogatják a családdal, az unokákkal. Örül a készülő uszodának is, de ha lenne rá pénz, egy fejlesztést még el tudna képzelni a városban. – Olyan jó lenne, ha a városban működne egy vidámpark! A hatvanas években volt ilyen létesítmény Veszprémben, amit nagyon szerettünk, a gyermekkoromban ott töltött órákra rendkívül szívesen gondolok vissza. Ha újra lenne vidámpark a városban, annak mindenki örülne, és a fiatalok tudnának ott szórakozni – vélekedik a férfi, aki ugyanakkor elismeri: egy ilyen fejlesztés a tetemes forrásigénye miatt leginkább álom marad.

A veszprémiek – miképpen más városokban is – a helyi sajtóból és az interneten tájékozódhatnak a város történéseiről, Porga Gyula polgármester Facebook-oldalán minden fontos információt közzétesznek. Bár akadnak bíráló hozzászólások is, sokan támogatásukról biztosítják a városvezetés törekvéseit, és kifejezésre juttatják, mennyire szeretik a települést. Egy nő a városról készült téli fotókhoz például ezt a rövid bejegyzést fűzte: „Nagyon szép, köszönöm!

Szép várost választottunk, ahol tovább élhetünk a három csodálatos unokámmal. Köszönöm, Veszprém!”

Más a felvételekhez annyi kommentárt írt, hogy nagyon szereti a városukat. Egy másik, szintén téli galériát tartalmazó bejegyezéshez többen is azt fűzték hozzá, hogy Veszprém csodálatos.