A Jobbik nem mindig játszott Gyurcsány Ferenc kottájából

Támogatta a kormánypártok jobboldali politikáját a Jobbik a második Orbán-kormány első időszakában. A kettős állampolgárság, a választójogi reform, a nemzeti összetartozás napja vagy éppen a mindennapos testnevelés kapcsán is a kormánnyal összhangban politizáltak az akkor még nemzeti radikális párt vezetői.

Mezőkövesd, 2015. június 2. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja Megélhetést! Biztonságot! elnevezésű országjáró turnéjának mezőkövesdi lakossági fórumán 2015. június 2-án. MTI Fotó: Vajda János Fotó: MTI/Vajda János

Mielőtt 2014-től néppártosodásba kezdett volna a Jobbik, a párt sok szempontból támogatta második Orbán-kormány politikáját. A parlamentbe frissen bekerülő radikális nemzeti irányvonalat követő Jobbik kezdetben többször is felhívta magára a figyelmet: a pártelnök Vona Gábor gárdamellényben mondott beszédet a Házban, míg a párt a cigánybűnözésről készített kampányfilmet. Ugyanakkor a Jobbik nemzeti politikájában szerepet kapott a Trianon-emléknap, támogatták az országgyűlés létszámának csökkentését és a külhoni magyarok állampolgárságát, illetve sürgették egy, a magyar őstörténetet kutató intézet felállítását is.

A 2010-ben megalakult Országgyűlés az elsők között tárgyalta meg a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét emléknappá nyilvánító törvényjavaslatot.

A nemzeti összetartozás napjáról döntő indítványt végül a Fidesz és a Jobbik szavazta meg. Utóbbi támogatta még a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot is. A Jobbik elképzelése szerint a külhoni magyarok az állampolgársággal együtt már akkor választójogot is kaptak volna. A párt akkori országgyűlési képviselője, Szávay István 2010-ben még arról beszélt, hogy a külföldön élő magyarok egy választókerületet jelentenének, így adhatnák le szavazatukat a pártok országos listáira is, amely voksokat a töredékszavazatokkal együtt számolnák. Összesen tehát 26 mandátumról a külhoniak döntöttek volna a Jobbik javaslata szerint.

Gyurcsány Ferenc mára a Jobbikot is beengedte a balliberális táborba
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A PPP-konstrukciók megszüntetésével, az energiaszektor és a telekommunikációs cégek különadójával is egyet értett a Jobbik 2010 októberében, amikor a parlament elfogadta az újonnan megalakult kormány második akciótervét a válság kezelésére.

Vona Gábor, a párt frakcióvezetője akkor azt mondta, ki kell venni a válságadóból az internet-szolgáltatást, mert azzal hazánk versenyképessége romlik. – Biztosítékot kérünk arra, hogy a kereskedelmi láncok nem hárítják át a beszállítókra az új adók terheit – hangsúlyozta.

A parlament a kormánypártok javaslatára 2012 szeptemberében rendelkezett a mindennapos testnevelésről a köznevelési intézményekben. A törvényhatározat történetéhez hozzátartozik, hogy a ciklus legelején már téma volt a fiatalok egészsége. Végül az oktatási bizottság javasolta a tervezet elvetését az egyeztetés elmaradása miatt.

A Jobbik bírálta is a kormányt a törvényjavaslat visszavétele miatt: Szilágyi György, a párt országgyűlési képviselője akkor úgy fogalmazott, hogy az „oktatásban továbbra is liberális elvek uralkodnak”, és a törvény elmaradása miatt továbbra is a gazdag szülők gyerekei sportolhatnak.

A már Kásler Miklós minisztersége alatt létrejött Magyarságkutató Intézet ötletét a Jobbik még 2010-ben hintette el a politikában. Akkor a párt többször is kezdeményezte a magyarság őstörténetét kutató intézmény alapítását. A kommunikációjuk igaz leginkább azon alapult, hogy a finnugor elmélettel nem értenek egyet, s az esetleg megalakuló kutatóközpontnak éppen ezt a szerintük a Habsburg-ház megrendelésére készült elméletet kellett volna cáfolnia. Mindennek apropójául egyébként az szolgált, hogy a 2010-ben kulturális államtitkári pozíciót betöltő Szőcs Géza útjára indította a magyarság genetikai eredetét kutató Julianus barát-programot.

A Jobbik a kommunikációjában többször is hangsúlyozta a keleti nyitás politikáját. Többször is elhangzott a párt politikusaitól, hogy előnyben kell részesíteni a közel-keleti arab országokkal és a kelet-ázsiai partnerekkel, köztük főleg a Kínával való gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat.

A Jobbik a 2014-es országgyűlési választás után kezdett egyre látványosabban szembehelyezkedni a polgári kormánnyal, és megkezdte egyre gyorsuló közeledését a balliberális pártok felé. Ennek eredményeként a Jobbik ma már kizárólag bírálja az Orbán-kormányt, és a Gyurcsány Ferenc vezette balliberális összefogásba tagozódott be. A párt azok mellé állt, akikkel szemben létrejött. Ebben a folyamatban mérföldkő volt 2016. november 8., amikor a Jobbik végül nem szavazta mega az alaptörvény hetedik, Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt módosítását, amely akkor megtiltotta volna idegen népesség Magyarországra telepítését. Ezek után már talán nem is meglepő, hogy tavaly decemberben a Jobbik nem szavazta meg az alaptörvény kilencedik módosítását sem, amely szerint rögzítették, hogy az anya nő, az apa férfi, és hogy a gyereknevelés keresztény kultúrán alapul.