Mielőtt 2014-től néppártosodásba kezdett volna a Jobbik, a párt sok szempontból támogatta második Orbán-kormány politikáját. A parlamentbe frissen bekerülő radikális nemzeti irányvonalat követő Jobbik kezdetben többször is felhívta magára a figyelmet: a pártelnök Vona Gábor gárdamellényben mondott beszédet a Házban, míg a párt a cigánybűnözésről készített kampányfilmet. Ugyanakkor a Jobbik nemzeti politikájában szerepet kapott a Trianon-emléknap, támogatták az országgyűlés létszámának csökkentését és a külhoni magyarok állampolgárságát, illetve sürgették egy, a magyar őstörténetet kutató intézet felállítását is.
A 2010-ben megalakult Országgyűlés az elsők között tárgyalta meg a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét emléknappá nyilvánító törvényjavaslatot.
A nemzeti összetartozás napjáról döntő indítványt végül a Fidesz és a Jobbik szavazta meg. Utóbbi támogatta még a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot is. A Jobbik elképzelése szerint a külhoni magyarok az állampolgársággal együtt már akkor választójogot is kaptak volna. A párt akkori országgyűlési képviselője, Szávay István 2010-ben még arról beszélt, hogy a külföldön élő magyarok egy választókerületet jelentenének, így adhatnák le szavazatukat a pártok országos listáira is, amely voksokat a töredékszavazatokkal együtt számolnák. Összesen tehát 26 mandátumról a külhoniak döntöttek volna a Jobbik javaslata szerint.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A PPP-konstrukciók megszüntetésével, az energiaszektor és a telekommunikációs cégek különadójával is egyet értett a Jobbik 2010 októberében, amikor a parlament elfogadta az újonnan megalakult kormány második akciótervét a válság kezelésére.
Vona Gábor, a párt frakcióvezetője akkor azt mondta, ki kell venni a válságadóból az internet-szolgáltatást, mert azzal hazánk versenyképessége romlik. – Biztosítékot kérünk arra, hogy a kereskedelmi láncok nem hárítják át a beszállítókra az új adók terheit – hangsúlyozta.
A parlament a kormánypártok javaslatára 2012 szeptemberében rendelkezett a mindennapos testnevelésről a köznevelési intézményekben. A törvényhatározat történetéhez hozzátartozik, hogy a ciklus legelején már téma volt a fiatalok egészsége. Végül az oktatási bizottság javasolta a tervezet elvetését az egyeztetés elmaradása miatt.
A Jobbik bírálta is a kormányt a törvényjavaslat visszavétele miatt: Szilágyi György, a párt országgyűlési képviselője akkor úgy fogalmazott, hogy az „oktatásban továbbra is liberális elvek uralkodnak”, és a törvény elmaradása miatt továbbra is a gazdag szülők gyerekei sportolhatnak.
A már Kásler Miklós minisztersége alatt létrejött Magyarságkutató Intézet ötletét a Jobbik még 2010-ben hintette el a politikában. Akkor a párt többször is kezdeményezte a magyarság őstörténetét kutató intézmény alapítását. A kommunikációjuk igaz leginkább azon alapult, hogy a finnugor elmélettel nem értenek egyet, s az esetleg megalakuló kutatóközpontnak éppen ezt a szerintük a Habsburg-ház megrendelésére készült elméletet kellett volna cáfolnia. Mindennek apropójául egyébként az szolgált, hogy a 2010-ben kulturális államtitkári pozíciót betöltő Szőcs Géza útjára indította a magyarság genetikai eredetét kutató Julianus barát-programot.
A Jobbik a kommunikációjában többször is hangsúlyozta a keleti nyitás politikáját. Többször is elhangzott a párt politikusaitól, hogy előnyben kell részesíteni a közel-keleti arab országokkal és a kelet-ázsiai partnerekkel, köztük főleg a Kínával való gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat.
