Megerősítő háttérre van szükségük a tovább tanuló roma fiataloknak

Márciusban múlt tízéves a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. A számos sikeres, példaértékű személyes történet ellenére a felsőoktatásban még mindig nagyon alacsony a roma fiatalok aránya, ezért a szakkollégiumok elindultak a középiskolások felé, hogy bevonzzák az utánpótlást. Az évforduló alkalmából egyházi és állami vezetők értékelték az elmúlt évtizedet.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat ülése Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Tíz éve, 2011 márciusában indult el az első négy keresztény roma szakkollégium, mely a felsőoktatásba bekerült roma fiataloknak nyújt személyre szabott segítséget. Debrecenben a református, Budapesten a katolikus (jezsuita rend), Nyíregyházán az evangélikus, Miskolcon a görögkatolikus egyház indította el a szakkollégiumi hálózatot, melynek mára 11 tagja van. Ebből az alkalomból online beszélgetésen vitatták meg a múltat és a jövőt.

Bent tartani a rendszerben

– Gratulálni kell minden roma fiatalnak, aki az érettségit sikerrel letette és felvették egy egyetemre. Innentől kezdődik a feladat: bent tartani őket a rendszerben, a közösség erejével nem hagyni, hogy kiessenek

– indította a beszélgetést­ Kocsis Fülöp érsek-metropolita. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöke szerint lehet, hogy a fiatalnak korábban voltak rossz tapasztalatai, kinézték az iskolából a bőrszíne miatt, de a szakkollégiumi közösségben megtapasztalja, hogy lehet cigánynak és nem cigánynak együtt fejlődni, dolgozni és tanulni.

– Ha gyermek- és fiatalkorban nincs pozitív élményünk azokról, akik tőlünk különböznek, utána már nehezebb lesz

– ezt a személyes példát már Balog Zoltán református püspök osztotta meg online közönségével. A volt emberi erőforrás miniszter saját gyermekkorával vont párhuzamot, ahol roma gyerekekkel együtt (is) nőtt fel, majd a diósgyőri gépgyárban egy roma brigádot vezetett.

– Mi a szegények papjai vagyunk, de azért megtapasztaltam egyházi részről az elutasítást is – mondta Balog Zoltán. A püspök felidézte gyermekkorából, amikor édesanyja betlehemes játékot szervezett, és a nem romák felhördültek, hogy mi az, hogy a templomba is beengedné a cigány gyerekeket. A beszélgetésből kiderült:

Balog édesanyja ment be végül a presbiteri tanács ülésére és az elöljárókkal szembeszállva harcolta ki, hogy együtt betlehemezzen cigány és nem cigány gyerek.

A közösségi kapcsolati hiányt is pótolni kell a hátrányos helyzetből induló diákoknak .Fotó: Havran Zoltán

Megtartó közösség

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szerint a hátrányos helyzetű fiatalok olyan közösségi kapcsolati hiánnyal érkeznek az egyetemre, amit nehéz pótolni. – Az egyetem megadja a lexikális tudást, ezek a fiatalok remekül teljesítenek később a szakmájukban, de életük a megszerzett tudás mellett azon is múlik, hogyan tudják átvészelni a nehézségeket.

A legnagyobb kincs, ha van mögöttük egy megtartó közösség, amire támaszkodni tudnak

– fogalmazott.

Fabinyi Tamás evangélikus püspök 13 évet töltött lelkészként Kőbányán, ahol megtapasztalta a valóságos gettó falait, és látta, milyen ellenállás van a szívekben is. Arra is emlékeztetett, hogy a nyolcvanas években ez még az egyházában is kapott negatív visszajelzést, hogy túl pozitívan nyilatkozik a romákról. – Ezek a rossz példák is motiváltak, hogy lebontsuk az előítélet falait – tette hozzá.

Forrai Tamás jezsuita szerzetes korábban a miskolci Avas-lakótelep nyolcosztályos gimnáziumát és plébániáját vezette. Itt vált világossá számára, mit tud segíteni egy közösség és mit jelent a valódi integráció. – Ha nem tudunk tízévesen behozni egy hátrányos helyzetű gyermeket a nyolcosztályos gimnáziumunkba, utána már évről évre nehezebb.

Szükségük van egy komoly, megerősítő háttérre, amit ha a saját közegük nem tud megadni nekik, nekünk kell hozzátenni

– emelte ki a katolikus pap.

Harc a lemorzsolódás ellen

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a felsőoktatásban még mindig nagyon alacsony (1,4 százalék) a roma fiatalok aránya, ezért a szakkollégiumok elindultak a középiskolások felé, hogy bevonzzák az utánpótlást. Rámutattak:

a szakkollégiumok nélkül a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok között is nagyobb lenne a lemorzsolódás.

Balog Zoltán szerint az egyházak a munka könnyebbik végét fogták meg, hiszen ha valakinek érettségije van, már olyan nagy tragédia nem történhet vele a munka világában. A tömeges lemorzsolódások a szakképzésre jellemzőek, ezért a volt miniszter szerint érdemes megfontolni a szakkollégiumi hálózat kiterjesztését a szakképzés rendszerére is. A jelenlévők ezt pozitívan fogadták:

Fabinyi püspök szerint az egyházon belül is meg kellene küzdeni, hogy ne csak az elitképzést támogassák.

– Az alsóbb szinteken küzdeni ugyan sziszifuszi, de egyházhoz méltó feladat – jegyezte meg az evangélikus vezető. Kocsis Fülöp szerint a középiskolai kollégiumokba sokkal nehezebb behozni a roma gyerekeket. – A cigány családok maguk mellett szeretnék tartani a kisebb gyermekeket, nagyobb ráhatás kellene, hogy merjék ránk bízni őket – hívta fel az egyik fontos problémára a figyelmet az érsek-metropolita. Forrai Tamás szerint az elmúlt tíz év eredménye, hogy egyházaink megnyíltak és érzékennyé váltak a téma iránt.

– Amikor álmodunk, tervezünk és imádkozunk, a roma fiatalok témája mindig ott van gondolkodásunkban

– zárta gondolatát a jezsuita szerzetes.