Hiába firtatták a hazai igazságszolgáltatás függetlenségét

„Az uniós jog elsőbbsége alapján valamely nemzeti bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti szabályozást vagy bírói gyakorlatot, amely sérti azon lehetőséget, hogy kérdést intézzen az Európai Unió bíróságához”

– állapította meg Priit Pikamäe főtanácsnok a csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában. Hozzátette: a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál valamely alsóbb fokú büntetőbíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatával szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal éljen, valamint a Kúriának a törvénysértő jelleget megállapító határozata, amelyek sértik a fent említett lehetőséget,

összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.

A szóban forgó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2019-ben fordult a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz annak kapcsán, hogy még 2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy svéd állampolgárt, majd gyanúsítottként hallgatták ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A kihallgatáskor tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást, a terhelt azóta Magyarországon kívül tartózkodik. A PKKB megkérdőjelezte a kihallgatáson közreműködő tolmács kiválasztásának a módját, annak képességeit, majd előzetes döntéshozatali eljárás keretében több kérdést is intézett az uniós bírói fórumhoz. Ezek között azonban voltak olyanok is, amelyek

közvetlenül a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről érdeklődtek – Európa-szerte nyilvánosságot adva az ügynek, valamint a csütörtökön bemutatott főtanácsnoki véleménynek.

A nemzeti bíróság azzal kapcsolatosan várt véleményt Luxembourgból, hogy

a magyar hatóságok tiszteletben tartották-e a büntetőeljárás során a terhelteket az Európai Unióban megillető jogokkal kapcsolatos irányelveket?

a bírósági elnököknek az Országos Bírósági Hivatal (OBH, Magyarország) – az Országgyűlés által kinevezett – elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezése és a magyar bíráknak a rájuk ruházott feladatok jelentőségéhez képest állítólagosan alacsony javadalmazása sérti-e az uniós jogban rögzített bírói függetlenség elvét?

ellentétes-e az uniós joggal egyrészt az, hogy a Kúria a legfőbb ügyész indítványára az előzetes döntéshozatalra utaló végzését törvénysértőnek minősíti amiatt, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, illetve az, hogy a kérdést előterjesztő bíróval szemben ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek?

Utóbbival kapcsolatban emlékezetes, a Kúria 2019 szeptemberében mondta ki, hogy a svéd állampolgár ügyében eljáró elsőfokú bíróság jogszerűtlenül függesztette fel a büntetőeljárást, és az ügy eldöntése szempontjából irreleváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel az Európai Unió bíróságának.

Pikamäe főtanácsnok csütörtöki indítványában helyben hagyta ezt az érvet, és kimondta, hogy

a bírósági elnököknek az OBH elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezésére és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések a szóban forgó büntetőeljárás kimenetele szempontjából irrelevánsak, éppen ezért elfogadhatatlanok.

Megállapította ugyanakkor, hogy a Kúria vitatott ítélete sérti a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon az uniós bírósághoz, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését. „Kizárólag az Európai Unió bírósága hivatott e mérlegelés megalapozottságát értékelni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságának vizsgálata keretében” – szögezte le a főtanácsnok. (Az eredeti ügyre válaszul egyébként az is megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy panaszt tegyenek a büntetőeljárásban számukra biztosított tolmácsolás minőségével kapcsolatban.)

A bíróság ítélete még 2021-ben várható, arra általában – de nem kötelező jelleggel – iránymutatást jelent a főtanácsnok indítványa.