A vádirati tényállás a korábban nyilvánosságra került részleteket alátámasztja: Sz. Ádám először az alvó feleségére támadt, ezután végzett az anyjuk védelmére siető fiúkkal. A vádlott bement a sértettek szobájába, ahol Andrea arra ébredt, hogy a férfi az ágya felett áll, és valamivel a fejére, a jobb oldalon az arcára vágott, majd szinte azonnal – a magához vett két piros műanyag nyelű konyhakés egyikével – két alkalommal a jobb mellkasfélen megszúrta az asszonyt, akinek a kés az oldalában maradt. Ezt követően a vádlott a nála lévő másik késsel két alkalommal, nagy erőbehatással, illetve közepes erőbehatással, egymással szemben álló testhelyzetben a mellkasán megszúrta, illetőleg több alkalommal a jobb felkarján, illetőleg a bal csuklótájékán és a jobb kézháton megszúrta, illetőleg megvágta az alvásból felriadó, védekezni próbáló Krisztiánt, majd Róbertet. Mindkét fiú a helyszínen meghalt.
A megvert és megszurkált asszony végignézte fiai haláltusáját, majd még órákat töltött a gyilkossal egy lakásban, Ádám ugyanis bezárta a bejárati ajtót.
Sz. Ádám a másodfokú eljárásban zárt láncú hírközlési rendszeren keresztül vett részt. A börtönből kapcsolták az ítélőtáblára, és részlegesen beismerte tettét, azt vitatva azonban, hogy Andrea oldalában hagyta volna a kést. Sz. Ádám első fokon életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, de az ítélet ellen fellebbezett. Azt mondja, a bűncselekményeket nem aljas indokból és nem különös kegyetlenséggel követte el, és a kiszabott büntetés lényeges enyhítését kérte. Hiába.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!