Ledolgozza a Trianon okozta évszázados hátrányát Békéscsaba

Mindjobban felzárkózik a többi, előnyösebb helyzetben levő nagyvároshoz Békéscsaba, amely egy évezredig az ország közepén feküdt, de a trianoni békediktátum miatt perifériára került, emiatt jelentős hátrányt szenvedett. Az utóbbi években komoly fejlesztések kezdődtek el a békési megyeszékhelyen, és a város vezetése a járvány harmadik hulláma után is azon dolgozik, hogy a településnek ne csak biztató jelene, hanem reményteli jövője is legyen.

A Jókai Színház patinás épülete és a zöld területek is élhetőbbé teszik a városközpontot Fotó: Havran Zoltán

– Amikor 2014-ben független jelöltként először nyertem meg a polgármester-választást Békéscsabán, a város már fejlődési pályán volt. Korábban komoly, nagy beruházások indultak el, az elődöm, Vantara Gyula számos fontos sikert tudott felmutatni a városfejlesztésben – bocsátja előre Békéscsaba polgármestere, aki 2019-ben civil színekben, de már a kormánypártok támogatásával lett újabb öt évre a békési megyeszékhely első embere.

Szarvas Péter 2014-ben két fontos célt tűzött ki az előtte álló ciklusra: egyrészt folytatni kívánta a város megújítása érdekében elindított beruházásokat, illetve ha a források rendelkezésekre állnak, akkor újabb beruházásokat indítanak el.

A politikus úgy gondolja, az elmúlt hat és fél év azt bizonyította, hogy Békéscsaba számos területen jelentősen fejlődött. – A másik fontos cél a mentalitásomból, személyiségemből adódott. Olyan polgármestere akartam lenni a városnak, aki folyamatosan közvetlen kapcsolatot tart fent az itt élőkkel, a helyi közösségekkel. Vallom, hogy a polgármester van a városért, a ­lakóiért, és nem fordítva. Úgy gondolom, a 2014 utáni évek bebizonyították, hogy elérhető, megszólítható vagyok, igyekszem mindenhol jelen lenni. Az emberek pedig rendre élnek is a lehetőséggel, jelzik az észrevételeiket, ­amiért rendkívül hálás vagyok – emeli ki.

A Jókai Színház patinás épülete és a zöld területek is élhetőbbé teszik a városközpontot
Fotó: Havran Zoltán

Elsöprő választási győzelem

Szarvas Péter elmondja, 2014-ben a békéscsabai emberek csak reménykedhettek abban, hogy jó polgármestere lesz a megyeszékhelynek, a ­2019-es magas, csaknem 80 százalékos támogatottság viszont azt bizonyította, hogy a városlakók elégedettek voltak a munkájával. A fejlesztések iránya és a közvetlen kapcsolattartás is szimpatikus lehetett az embereknek. Szavai szerint az eredmény nagyon megtisztelő volt, a megméretés előtt nem is mert reménykedni ilyen mértékű sikerben.

– Az pedig, hogy a Fidesz 2019-ben nem indított jelöltet, és engem támogatott, szintén az ötéves munkámnak volt köszönhető. Az önkormányzat és a kormány kapcsolata az előző ciklusban is kiegyensúlyozott volt, az együttműködésnél mindig a város érdekeit tartottam szem előtt. Tettem ezt azért is, mert Békéscsaba nem egy gazdag város, ha az élet bármely területén előre szeretnénk lépni, az nem megy a kormány támogatása nélkül. Ennek megfelelően mindig a közös pontokat kerestem, és 2019-ben elfogadtam a Fidesz támogatását is. Ezt megtisztelőnek tartottam, meg sem fordult a fejemben, hogy a felkérést visszautasítsam – mutat rá a politikus.

A polgármester úgy véli, Békéscsaba sokat fejlődött az elmúlt években, nőtt a gazdasági ereje, javultak helyben a foglalkoztatási mutatók, és a városban működő cégek erősödésének köszönhetően folyamatosan növekedett az iparűzésiadó-bevétel is. Ám a békési megyeszékhely még mindig nagy lemaradással küzd, ami leginkább az iparban érhető tetten. Emiatt a rendelkezésre álló önkormányzati forrásokat minden évben rendkívül óvatosan kell beosztaniuk. – Két fontos csoportja van az elmúlt években elindult városi fejlesztéseknek. Az egyikbe tartoznak azok, amelyekkel a város gazdasági erejének növekedését alapoztuk meg. Ezek közül kiemelkedik az ­M44-es gyorsforgalmi út fejlesztése, amellyel a város csatlakozik az ország autópálya-hálózatához. Ezzel párhuzamosan 2024-re kétvágányú lesz a Budapest–Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal, amely ráadásul 160 kilométer/órás közlekedésre is alkalmas lesz. Napirenden van a békéscsabai reptér fejlesztése is, bízunk benne, hogy erről idén kormánydöntés születik – hangsúlyozza Szarvas Péter.

A pandémia fékezte a fejlődést

A polgármester kiemeli azt is, hogy időközben a városban állami és önkormányzati ipari parkok jöttek létre, amelyek iránt erős érdeklődés mutatkozik.

Az infrastrukturális beruházások mellett az életminőség javítását szolgáló fejlesztéseket is indítottak, ilyen többek között az új vásárcsarnok, megszépült a sportcsarnok, kerékpárutak épültek, több régi szakaszt pedig felújítottak. Óvodákat fejlesztettek, a Jamina városrészben új egészségügyi centrumot alakítottak ki, továbbá új védőnői központot is építettek. Az iskolákban, a tankerületi központtal együttműködve, komoly energetikai fejlesztéseket hajtottak végre. Átadták az új békéscsabai vasúti pályaudvart is, amelyre kifejezetten büszkék.

– A Modern városok program Békéscsabán sikeresen indult el, a legtöbb fejlesztésnek már a végén vagyunk. Felépült a Nyomdaipari Tudás- és Képzőközpont, a röplabda-akadémia, befejeződött az intelligens városüzemeltetési rendszer kiépítése és jól halad a Munkácsy negyed fejlesztése is – sorolja Szarvas Péter. Hozzáfűzi, hogy a kormánnyal együttműködve út- és járdaépítési program is indul a városban. Nyolcvan földes utca kap szilárd burkolatot, emellett hatvan út és több mint száz járdaszakasz megújul. Emellett épül egy kerékpárút-hálózat is, amely az egykori Wenckheim család környékbeli kastélyait kapcsolja majd össze, várhatóan 2022 végére.

Szarvas Péter kitér arra is, hogy a koronavírus-járvány valamelyest megtörte a város fejlődési ívét, de mivel az autó- és gépipari cégek kisebb arányban vannak jelen a helyi vállalkozói körben, a visszaesés nem volt akkora, mert a többi társaságot nem érintette számottevően a pandémia.

A járvány idején valamelyest – 4,5 százalékról 6,5 százalékra – nőtt a munkanélküliség is, ami körülbelül ötszáz főt jelent. – A járvány a gazdasági társaságoknál jobban megviselte a családokat, az embereket. Nagyon sokan küzdenek olyan mentális problémákkal, amelyeket a mögöttünk hagyott szűk másfél év, a bezártság, a kommunikáció hiánya, a családi kapcsolatok beszűkülése okozott. Idő kell ahhoz, hogy a megpróbáltatásokat kiheverjék az emberek – fejti ki a polgármester.

Tele vannak tervekkel

Akármilyen nehézségeket is okozott Békéscsabán a pandémia, a beruházásokat, így a gazdaság fejlesztését is folytatná a város vezetése, mert a településen szükség van további működő és termelőcégekre. Ez ügyben a Szarvas Péter vezette önkormányzat folyamatosan tárgyal a kormánnyal, a minisztériumokkal. Ha az egyeztetések sikeresek lesznek, akkor új beruházók költözhetnek Békéscsabára. Fontos megjegyezni, hogy a Covid ebből a szempontból is okozott nehézségeket. A fejlődésnek új lendületet adhatna az is, ha sikerülne megépíteni a vasúti logisztikai terminált, ami még inkább a városba vonzhatná a befektetőket. Nem mondtak le a zöldenergia felhasználásáról sem, a Modern városok programban szerepel egy komplex energetikai fejlesztés naperőműrendszerek és geotermikus technológia kiépítésével, amelyekbe bekapcsolnák az önkormányzati intézményeket is.

A környezetbarát megoldásokat más területen is előszeretettel használják, korábban LED-izzókra cserélték az összes közterületi lámpa fényforrását, és tervezik, hogy elektromos buszokat szereznek be. Tovább javítja az életminőséget a városi piac felújításának nyolcmilliárd forintos programja, de fejlesztenék a strandot is, továbbá új sportcsarnokot és uszodát is építenének, ezeknek a tervezése már folyik. Öregbítenék a csabai kolbász hírnevét is, a termék és a róla elnevezett fesztivál messze földön híres. Szeretnék kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket és további programokat szervezni.

– Van egy álmunk, amihez szintén kormányzati segítség kell. Ez pedig a zöldfolyosóprogram, amely a 43 kilométer hosszú, 250 éve, kézzel kiásott Élővíz-csatornához kapcsolódna, ami a Fekete-Körösből indul és a Kettős-Körösbe érkezik. Ezt szeretnénk a vízi turizmus szempontjából vonzóbbá tenni. A fejlesztés érintené a medret, a partot, a hidakat és a sétányokat. Szeretnénk a csatornát kis hajók közlekedésére is alkalmassá tenni – sorolja a terv részleteit Szarvas Péter, aki ezt az álmot is mihamarabb megvalósítaná.

Családias város

Túl a koronavírus-járvány harmadik hullámán, a verőfényes tavaszi napsütésben, déltájban nagyon sokan sétálgatnak, pihennek, beszélgetnek Békéscsaba központjában. Az egyik padon egy nyugdíjas nő ül, aki büszkén mondja, hogy az ősei háromszáz éve északról jöttek a városba. Ő maga közel egy évtizede költözött vissza a békési megyeszékhelyre, amihez nagyon ragaszkodik. Szereti, hogy a városban sok a virágos zöldterület, és azt is élvezi, hogy a település csendes és nyugodt. Mint mondja, el sem tudná képzelni, hogy tartósan egy olyan zajos és forgalmas nagyvárosban lakjon, mint Budapest.

– Békéscsaba a trianoni békediktátumig az ország közepén feküdt, aztán a döntés után egyszeriben a település közelében húzódott a határ. A város az ország szélére került, és a következő évtizedekben nagy lemaradást halmozott fel. Szerencsére az utóbbi időben nagyon sokat szépült Békéscsaba, sok minden épül mostanában – hangsúlyozza.

Kiemeli azonban, hogy még több munkahelyre lenne szükség. Abban viszont nem biztos, hogy ha fejlesztenek a meglevő cégek vagy ha új vállalkozások költöznek a megyeszékelyre, akkor az álláshelyekhez lesz elég képzett munkaerő.

A tér túloldalán egy édesanya babakocsiban tolja a kisbabáját; ügyeket intéz. Kérdésre ő is megjegyzi, hogy nagyon szereti Békéscsabát. – Az egyetem miatt korábban a fővárosba költöztem, ott tanultam, és egy évtizedig laktam Budapesten. Aztán a párommal visszahúzott minket a szívünk – emlékezik vissza. Hozzáteszi: azt szereti Békéscsabában, hogy zöld, virágos és csendes, és azt is pozitívumnak tartja, hogy nagyon jó a városban a gyalogos- és kerékpáros-közlekedés. Azt viszont kevésbé szereti, hogy egyre több az autó, emiatt időként nagyobb a forgalom. – Jó lenne, ha több olyan bababarát program lenne Békéscsabán, amely a kisgyermekes családoknak kedvez. A jövőt mindenesetre itt képzeljük el, és eszünk ágában sincs elköltözni innen – köszön el mosolyogva.

A fiataloktól függ a település jövője

A kellemes idő másokat is kicsalogatott a város központjába. Az egyik padon két fiatal lány beszélget. Kérdésre elmondják, hogy mindketten a békési megyeszékhelyen születtek. Mintha összebeszéltek volna a korábbi megszólalókkal, mert ők is azt szeretik Békéscsabában, hogy békés, családias és nem zajos.

– Mi megtaláljuk a nekünk megfelelő szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket a városban. A barátokkal szeretünk beülni cukrászdákba és más vendéglátóhelyekre, ahol jókat beszélgetünk. Békéscsabán erre bőven megvan a lehetőség – vélik egybehangzóan.

Szavaik szerint folyamatosan szépül a város, egymás után újítják fel az épületeket. Egyikük azonban hozzáteszi, hogy a kutyásoknak kellenének még kutyafuttatók. Arra a kérdésre, hogy hol tervezik a jövőt, eltérő választ adnak. Az egyik lány Szeged vagy Budapest felé venné az irányt, mert jobban szereti a nyüzsgést. Barátnője azonban, noha Szeged őt is vonzza, el tudná képzelni az életét Békéscsabán is. Leginkább a családtagok, rokonok és barátok miatt döntene így, a szerető közösség őt is megtartaná helyben.