Neumann János Egyetem – jövőkép és megújulás

Egy éve, 2020 augusztusában alakult meg a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és vált ezáltal modellváltó egyetemmé a felsőoktatási intézmény. Mi a Neumann János Egyetem hosszú távú jövőképe? Miért fontos a tudományok összekapcsolása és hogyan válhat modellértékű kezdeményezéssé a Neumann János Egyetem?

A név kötelez

Neumann János sokak szerint a 20. század legokosabb embere volt. Matematikus, vegyész, fizikus és filozófus. A közgazdaságtan területén is rendkívüli eredményeket ért el (gazdasági egyensúlyi modellezés, játékelmélet), de foglalkozott operációkutatással, időjárási prognózis készítéssel, és a fenntartható világrend gondolatiságának egyik megteremtője is ő volt. Nevéhez köthető a kvantummechanika matematikai algoritmusa, valamint neki köszönhetjük a modern számítógépet. Neumann mintegy 100 évvel előzte meg korát, geopolitikai- és stratégiai gondolkodásának és tanácsának köszönhető, hogy az 50-es években nem robban ki a harmadik világháború. 

Neumann János lánya, Marina Von Neumann a modellváltás kapcsán ezt írta egyetemünknek:

Az önök egyeteme ugyanazokért a célokért küzd, amelyekért édesapám, aki a tudomány szabad környezetében való terjesztése iránt volt elkötelezett, és amely célt maga is támogatott tudományos pályafutása során

Fotó: Neumann János Egyetem

Neumanntól a Szilícium-völgy sikeréig 

Neumann munkássága és a kaliforniai Szilícium-völgy sikertörténetének között szoros kapcsolat volt, sőt San Franciscotól déle, a Szilícium-völgyben, Redwood Cityben ma is működik egy „Neumann-ház”, amely összefogja a magyar „hunnovátorokat” és amelynek célja, hogy egy sikeres magyar gyökerű innovációs közösség működjön a Szilícium-völgyben. 

Bryan Pearce és Jeff Grabow, az EY amerikai kockázati tőkevezetője szerint öt kulcsfontosságú tényező konvergálta a San Francisco-öböl ezen részét a világ vezető technológiai központjává: 

1. Képzett tehetségeket vonzottak a térségbe. A közeli egyetemek, mint a Stanford, a Caltech, a Berkeley aktívak voltak és az új csúcstechnológiával foglalkozó vállalatok számára biztosították a diplomások folyamatos utánpótlását.
2. A Szilícium-völgy egyetemei tudatosan ösztönözték a vállalkozói szellem és az új technológiák tanítását tanterveikben és az akadémiai csomagban innovációval és célzott gyakorlati és technikai készségekkel összekapcsolt tantárgyakat oktatnak.
3. Hatékony és rugalmas finanszírozási hálózatokat fejlesztettek. A Szilícium-völgy induló vállalkozásai által felvett tőke még ma is 32%-kal magasabb a globális átlagnál, köszönhetően a több forrásból történő finanszírozás kreatív megközelítésének.
4. Világos céltudat által kialakított kultúra, hiszen az itteni székhelyű vállalkozók arra összpontosítottak, hogy új technológiai felfedezések révén változtassák meg a világot, intenzív kíváncsiság és szenvedély vezérelte őket, nem pedig a kereskedelmi érték és a profit növelésének szükségessége.
5. Erős együttműködés és a tudás konvergenciája. A Szilícium-völgyben elért sikerek még több sikert hoztak - miután hírnevet szereztek, további újítókat vonzottak, ez pedig növelte a tehetségállományt és az új ötletek közös fejlesztésének lehetőségeit.

A sikeres modellváltás 10 kihívása 

Az egy éve alakult Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és az Egyetem vezetése közösen határozta meg a célokat a jövő fejlesztésével kapcsolatban. Tette mindezt Neumann János munkásságának példájával, felhasználva a Szilícium-völgy, és más ázsiai térségek (Dél-Korea, Izrael, Szingapúr, Dubai, valamint Sanghaj, Shenzhen és Csengdu) városainak, egyetemeinek, valamint technológiai cégeinek és szereplőinek a sikeres példáit, továbbá a technológiai megatrendeket és azok kihívásait szem előtt tartva. 

A modellváltó Neumann Egyetem legfontosabb feladatai és kihívásai 10 pontban 

1. Közös cél és szoros együttműködés legyen az egyetem vezetése és a fenntartó kuratórium között, valamint a „Neumann-modell” alapján a Neumann János Egyetem, a városvezetés és az innovatív intézmények és cégek között.
2. Jövőkép és hosszú távú stratégia: A feladatok és stratégia meghatározása és az ezek mentén elért eredmények folyamatos mérése.
3. A jövő technológiáihoz és kihívásaihoz való alkalmazkodás: A jövőképesség elérése céljából, a geopolitika, a gazdaság, a fenntarthatóság és a műszaki technológia együttes alkalmazása.
4. A „helyi energiákra” építeni: Ki kell használni a földrajzi lehetőségeket és a helyi adottságokat mind az oktatás, mind a fejlesztések terén.
5. Tudásközpontok és Infrastruktúra: Aműszaki tudományok, a technológia, a kreatív iparágak, a védelemipar, az egészségipar, a zöld gazdaság, fenntartható technológiák, és innovációk mentén intézmények, technológiai és innovációs park, laboratóriumok, kreatív, kulturális és innovációs központok építése, zöld és fenntartható okosváros létrehozása.
6. Duális, gyakorlatorientált oktatás: A legfontosabb célkitűzéseink egyike, hogy az itt végzett hallgatók a térségben helyezkedjenek el az oktatás befejezésével. Ennek érdekében célzott oktatás és szoros együttműködés folyik a helyi vállalatokkal.
7. Versenyképesség, életképesség és jövőképesség: A duális oktatáshoz kapcsolódóan meg kell találni azokat a kitörési pontokat, és termékeket, amelyekben a legjobbak között lehetünk a világon, mert hisszük, hogy a kicsi, alkalmazott kutatási egyetemeknek van jövője.
8. Hálózatépítés: A következő 10 évben egy 100 km-es körben 100 stratégiai partnerrel dolgozunk együtt. Emellett egyre bővülő nemzetközi együttműködéseket hozunk létre és fontos élni az „alumni” (már diplomát szerzett diákok hálózata) adta lehetőségekkel.
9. Hosszú távú stabilitás és fenntarthatóság: Mindennek alapja a felelősségteljes gazdálkodás és pénzügyi fenntarthatóság. Üzleti Tanács létrehozásával a legfontosabb gazdasági és stratégiai döntésekbe bevonhatóak a legfontosabb szereplők. Emellett pedig egy fenntarthatósági tudásközpontot hoztunk létre, ahova a világ legjobb gondolkodóit és vezetőit hívjuk meg.
10. Gondolkodjunk globálisan, és cselekedjünk lokálisan: Tartsuk szem előtt a fenntarthatósági kihívásokat és járuljunk hozzá az ország versenyképességéhez az oktatás, az innováció és a munkaerőpiac megteremtésével.

Ezen szempontok alkalmazásával meghatározó célkitűzésünk, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem 10 év alatt bekerüljön a világ 100 legjobb, új, kisméretű (5000 fő alatti), alkalmazott műszaki technológiai és fúziós egyeteme közé. Ezáltal Magyaroroszág jövőképességben az egyik legvonzóbb és legversenyképesebb technológiai, fúziós felsőoktatási intézménye lehessen. A kecskeméti Neumann János Egyetem Campusának megépülésével Kecskemét és a térség oktatási, kulturális és kreatív ipari központja valósul meg. A következő évek kihívásai között szerepel az Egyetem mellett épülő „Neumann Technológiai és Innovációs Park” létrehozása, illetve Kecskemét Megyei Jogú Város és az Egyetem szoros együttműködésével a legmodernebb technológiákra alapozó és fenntartható, zöld okosvárosának megépítése. A Neumann János Egyetem és Kecskemét Megyei Jogú Város, valamint a gazdasági szféra összekapcsolásával jövőképességben, hazánk egyik legerősebb és legvonzóbb képzést nyújtó alkalmazott technológiai és fúziós hazai egyeteme valósul meg!

Ha 1 évre tervezel, ültess rizst, ha 10 évre tervezel: ültess fát, ha a következő generációnak tervezel, építs iskolát és fektess az oktatásba

/Konfuciusz/

A cikk szerzője Csizmadia Attila Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

(A borítóképen a kecskeméti felsőoktatási intézmény épülete látható. Fotó: Neumann János Egyetem)