A nyugati világ egyik legnagyobb problémája az, hogy nem születik elég gyermek, holott gyermeket vállaló és nevelő családok nélkül nehéz fenntartható fejlődésről beszélni. Magyarország kiáll a hagyományos családi értékek mellett, ösztönzi a családalapítást és a gyermekvállalást. Ennek eredményei ma már megmutatkoznak a demográfiai adatokban, de kérdés, hogy ezzel mennyire vannak tisztában a magyarok.
A KINCS kutatásából kiderül, hogy a magyarok többségét kiemelten foglalkoztatja az ország demográfiai helyzete, hiszen egy tízes skálán átlagosan 7-es értéket adtak erre a kérdésre.
Minden második ember kifejezetten érdeklődik a népesedési kérdések iránt, negyedüket egyáltalán nem érdekli, negyedük pedig semlegesen áll a témához.
Elsősorban a házasok, a gyermekesek, illetve a nagycsaládosok érdeklődnek a demográfiai folyamatok iránt.
Minél több gyermeket nevel valaki, annál jobban foglalkoztatják a népesedési kérdések: a háromgyermekesek 61 százaléka, a kétgyermekesek 56 százaléka, az egy gyermeket nevelők 48 százaléka érdeklődik a téma iránt, míg gyermektelen társaik esetében ez mindössze 35 százalék.
A családi állapotot nézve a házasok azok, akik leginkább érdeklődők (56 százalék), legkevésbé pedig az egyedülállók (37 százalék).
Az elmúlt tíz év családbarát intézkedéseinek legfontosabb, európai szinten is rekordnak számító eredményeit – amelyekről talán a legtöbb szó esett a közbeszédben –, mint a házasságkötések számának jelentős emelkedése vagy a növekvő gyermekvállalási kedv, a nagy többség ismeri. A válaszadók közel kétharmada,
64 százalék tisztában van vele, hogy növekedett a házasságkötések száma, és a többség tudja, hogy 2010 és 2020 között nőtt a születések száma, valamint a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta (58 és 53 százalék) is Magyarországon.
A válásokról, az abortuszokról és az országba visszaköltözők számáról már valamivel hiányosabb a válaszadók tudása, annak ellenére, hogy mind a házasságok felbontása, mind a terhességek megszakításának száma jelentősen csökkent: hat évtizede volt csak a mostaninál kevesebb. 2016 óta pedig több honfitársunk költözik vissza Magyarországra, mint amennyi elhagyja az országot. Ehhez képest a megkérdezetteknek csak a negyede tudta, hogy az elmúlt tíz évben csökkent az abortuszok száma, valamint hogy folyamatosan nő a visszavándorló magyarok száma. Érdekes módon
az emberek legkevésbé a válások számának csökkenésével vannak tisztában, pedig utoljára 1958-ban bontottak fel a mostaninál kevesebb házasságot.
A KINCS kutatásából világosan látszik, hogy az emberek – főképp a gyermeket nevelők – egyre jobban érdeklődnek a demográfiai folyamatok iránt. Érzékelik a családpolitika népesedésre gyakorolt hatását, annak demográfiai eredményeit, ismerik főbb, európai viszonylatban is jelentős sikereit.
Magyarországon 2010 és 2020 között az alábbiak szerint változtak a főbb népmozgalmi adatok:
| nominális | ||
2010 | 2020 | Változás | |
| Teljes termékenységi arányszám | 1,25 | 1,56 | +24,8% |
Születés | 90 335 | 92 338 | +2,2% |
Halálozás | 130 456 | 141 002 | +8,1% |
Terhességmegszakítás | 40 449 | 23 901 | –40,9% |
Házasságkötés | 35 520 | 67 095 | +88,9% |
Válás | 23 87 | 14 979 | –37,3% |
20–39 éves nők száma | 1 448 011 | 1 186 558 | –18,1% |
| Visszavándorló magyar állampolgárok | 1 575 | 23 104 | +1467% |
Teljes népesség | 9 985 722 | 9 730 772 | –2,6% |
